A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Regionális csatornázás, szennyvízkezelés (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. SZOLNOKY CSABA: A folyókba történő szennyvízbevezetésekről a regionális vízellátás és csatornázás szemszögéből
- a keresztszelvény geometriai viszonyaitól függően alakul ki. Homogén alapszennyezettseg Parti bevezetés b) Bevezetés a mederfenéken Szennyezettebb partmenti vizterek C) Fajsúlykulönbség hatása /Sarkantyi Lerakádas, szennyezettség koncent rálódas o pangó vizterekben d) Csavaráramlás hatása n A BEVEZETETT SZENNYEZŐANYAG A FOLYO ELKEVEREOÉSE ALAPSZENNYEZETTSEGE 6) Gyors függélymenti elkeveredés, széjes, sekely folyókon . rrvr^ • ,' V •)<! ' 1 >>' VIn >rr A SZENNYEZŐANYAG ELOSZLASA A FOLYÓ KERESZTSZELVÉNYÉBEN 2. ábra Az elkeveredés eredményeképpen létrejött szennyezőanyag-eloszlás a folyó alapazcnnyezettoégér e szuperponálódik, amely az f-h részletábrák szerint a folyó keresztszelvényében közel homogé n vagy inhomogé n. esetleg valamely helyi hatástól befolyásoltan /pl. keresztirányú folyószabályozási mü/ folyásirányban is hirtelen változó lehet. 2. Jellegzetes elkeveredési módok hazai folyóinkban Kis és közepes nagyságú folyóinkon a közel homogén, illetőleg gyorsan kiegyenlítődő alapszennyeze ttsé g a jellemző. Viszonylag kis távolságon belül bekövetkezik a bevezetett szennyviz elkeveredése is, amelyet kis vizfolyásoknál a kis me— derszélesség, a nagyobbaknák /pl.Tisza/ pedig a meder sajátos geometriai és turbulens diffúziós adottságai /kanyargós, erősen változó mélységű meder indokolnak [l]. ILyen kis vagy közepes nagyságú folyóknál tehát - a teljes elkeveredés L D<10 km távolsága kisebb a jelentősebb mennyiségű szennyezőanyag lebomlásához szükséges L^ folyóhossznál, - a szennyvizbevezetés keresztszelvénybel'i helye és módja csak a bevezetés közvetlen környezetének koncentrációvÍ3zonyait befolyásolhatja néhány száz, de 120 <1 i
