A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)
AUJESZKY GÉZA: Vízminőség és vízmennyiség kiegyenlítése regionális vízművek partiszűrésű vízbázisainál
történik. I.Iég ilyen megszorítások mellett io a különböző esetek széles változatosságával találkozhatunk. A medencék, illetve árkok elhelyezhetők a vistormelő kutsor mögött a hátoldalo n, de helyet foglalhatnak a folyópart éo a kútsor'közötti sávba n is. Hátoldali elhelyezé s esetén a talajviz háttér /esetleg szennyezett/ vize részben vagy egészben távoltarthaté. Továbbá lényegesen növelhető az a vizhozam, melyet a viztermelő kútsor hátulról kap. A dusitásbél származó viz minősége /esetleges előtározás és nyersvizkezelés miatt is/ jobban kézben tartható. Ennélfogva a hátulról kapott jó vizminőség a termelt viz eredő vizminőségét is javitja, illetve kiegyenlítettebbé teszi olyan esetben, amikor a folyóviz felől érkező vizhozam minősége kevésbé kedvező, illetv.e ingadozó. Hasonló hatás érhető el, ha a medencéket, illetve árkokat a folyópart és a kútsor közötti sávba n helyezik el. Ilyenkor megfelelő Üzemeltetéssel ideiglenesen a folyó felől érkező vizhozam /pl. ellennyomás alkalmazásával/ teljes egészében, vagy részbon távol is tartható a viztermelő kútsortól, például a folyón rövid idő alatt levonuló szennyező hullám idejére. Ennek levonulása után pedig az üzemelési mód ugy változtatható, hogy a dusitás jobb minőségű vize mintegy rá3egit3en a folyó felől érkező vizhozamra, növelv e annak mennyiségé t és javitva minőségét. Az elmondottakból következően a legszélesebbkörii beavatkozás és szabályozás a hátoldali és folyófelőli dusitás egyidejű alkalmazásáva l érhető el. Medencés, illetve árkos dusitás esetén két csoportot különböztethetünk meg aszerint is, hogy a beszivárgó viz közvetlenül vizzel telitett un. " kétfázis ú" /viz + szilárd szemcsék alkotta/ közegben szivárog-e tovább a vizkivételi hely felé, avagy először egy vizzel telitetlen, levegőt is tartalmazó un. " háromfázis ú " /viz + levegő + szilárd szemcsékből álló/ közegben halad és ezen keresztül jut el a vizzel telitett közegbe /2/. A vizzel nem telitett pórusokban a szivárgás a pórusokból képzett járatok f&lához tapadó vizfilmeken keresztül játszódik le /4/, a pórusokban lévő levegővel érintkezve. Vizminőségi szempontból kedvező, ha a dusitás során háromfázisú szivárgási szakasz is kialakul. A beszivárgó viz oxigéntartalma ugyanis ilyenkor a pórusokban lévő levegőbő l is utánpótlódhat /3/. így a dusitó vizben lévő szervesanyag tartalom aero b körülmények közötti lebontódásának a feltételei jobban biztosítottak. Ez a tendencia szükség esetén szakaszos dusitással is elősegíthető; a dúsítási szünetek alkalmat nyujthatnak a talaj pórusainak levegővel való ujrafeltöltődésére /l/« Amennyiben nem kell tartani a szex-vesanyag anaerob körülmények közötti lebontódáoát kisérő vizminőségrontó hatásoktól, akkor a dusitott viz viszonylag hosszabb felszin alatti tartózkodási idej e kívánatos. így válik a viz igazán kórokozó baktériumoktól mentes, állandósult hőmérsékletű, íiditő hatású, kellemes, élvezhető, leginkább felszin alatti vizre jellemző tulajdonságúvá. A tartózkodási idő növelése azonban rendszerint a dusitó medence és a termelő kútsor nagyobb távolságát /2.ábra/. illetve a kettő között kialakuló kisebb áramlási sebességet igényli. Mindkettő viszont a dúsításból származó vizhozam csökkenése irányában hat. Ugyanakkor a szerényebb vízhozam jobb minősért!. 8
