A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

HAJDU GYÖRGY–DR. LACZKÓ ÁGNES–DR. FÁY CSABA: partiszűrésű vízkészletek szerepe az ívóvízellátásban

tek jelentősége a legnagyobb, mert amikor ezt használjuk, tulajdonképpen a felszini vizeket hasznosítjuk £3] . Az ország különböző területein nem egyforma a különféle felszínalatti vízkészletek megoszlása, igy a partiszürésü vizé sem. Különbözik egymástól a vízkészletekre vonatkozó ismeretek mértéke is, bár az elmúlt másfél évtizedben ezek rohamosan bővültek, ma sem mondhatók elegendőnek.Különösen a partiszürésü vízkészletek tekintetében a romló környezeti mennyiségi és minőségi adottságok a felhasználhatóságot k

or1át ozha t j ák. 1\ következő táblázat a felszínalatti vízkészletet viztipusok és területegységek Mzerinti megoszlásban tünteti fel.Az 1965 évi Vízgazdálkodási Keretterv kiinduló adatait kiegészítettük a jelenleg készülő keretterv munkaközi anyagának 4 adataival.Megjegyezzük, hogy a felszínalatti vizkészletfajták közül a talajvizet, ivóvízellátásra veló felhasználásra szennyezettsége miatti alkalmatlansága következtében már kihagytuk. Év Terület kitermelhető vizkészlet in'/s partiszürésü rétegvíz karsztviz összesen 196

5 Duna vizp-vüitő 4

8'

2 4

0»° 9'° 9

7»

2 1980 JJuna vl

zsyujto 58>0 22f9 26>0 106>

g 196

5 Tisza VÍZFVÜUŐ 2»

6 3

9'

5 2'

9 4

5»° 196

5 Összesen ^0,8 79,5 11,9 142,2 1900 összesen 67>0 ?3>3 33>? 1?4)

4 196

5 sí-ban 36 56 8 mn 1980 /0 ba

n 38,4 42,3 19,3 10

0 Látható, hogy különösen a Duna vízgyűjtő területén hogyan emelkedett meg a partiszürésü vizkészlet jelentősége.Jelentőségét még fokozza a jelenlegi vizkészlet kihasználtság. Kszerint a lakosság ellátására felhasznált összes felszínalatti viz 1979-ben 34,9 n/s volt /az összes készlet 20 #-a/, ebből 13,7 mVs volt a partiszürésü /a hasznosított 39 ÍJ-a/.Ez a partiszürésü készletnek mindössze 20 a, tehát 80 % még nincs hasznosítva £4} • 1979-ben a Fővárosi Vizművek használt fel a partiszürésü készletből 11,6 lu

'/s-ot, ami az összes felhasználás 33 '/J-a, mig a partiszürésü felhasználásnak 84 %-a.E vizkészletfajta további felhasználásánál tehát igen jelentősek a több mint egy évszázados tapasztalataink, de a további nagyarányú fejlesztés megalapozására nem elegendőek. Fővárosi Vizr.iüvek terveiben is növekszik a partiszürésü viz jelentősége /lásd l.és 2. ábrán o nyári és téli csucsvizigény görbéit, [23 /.Mivel a partiszürésü vizet termelő létesítmények fajlagos beruházása a legkisebb, még akkor is, ha a kitermelt vizet utólag kezelni kell, országosan is számítani kell a további rohamos terjedésére. A Fővárosi Vizművek már megalakulásakor, 1868-ban a partiszürésü vizre alapozta az ellátást és azóta a Dunamenti partiszürésü területeken széleskörű tapasztalatot szerzett, nevezetesen - Dunaparti kavicsterasz kiaknázására /balparti és városközépi telepek/, - Mindkét partján azonos vizjárásu Duna sziget kiaknázására /Margit sz..Szentendrei/, - Egyik partján állandó, másikon a vizjárás szerint alakuló vizszintü sziget /Csepel/ kiaknázására. A parti szűrésű kutakat régebben a nagyobb vizhozam érdekében a mederbe, vagy ahhoz közel telepit ettük.Ujabban a szennyezés elleni védelem növelése érdekében a medertől távolabb, a parttól 600 m-re is telepitjük őket. Ez termelőegységenként különbséget 81