A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)
GYIMESI BÉLA–KALÁCSKA ISTVÁN: A Dunakanyar regionális partiszűrésű vízbázisainak üzemelési és fejlesztési problémái
töltés. Ilyen esetben a háttér felőli vizdúsitó medence, résfal vagy egyéb védelem kiépitése is indokolt lehet. A folyótól távolabb elhelyezett kút rendszereknél a fokozott depresszió hatására a vizhozam is csökken és káros sebesség-növekedések is felléphetnek. Végül nem elhanyagolható a folyótól távolabb elhelyezett kútsor védterületi problémája sem, mely a folyó és a kutak közötti áramlási tér teljes levédését igényli. Mindezen megfontolások alapján kézenfekvőnek látszik - vizszerzési célból - közvetlenül a vizparti sávnak és a partközeli mederfenéknek a vizsgálata, hiszen úgyszólván ez az egyetlen olyan igénybevehetö terület, melyet a mederkotrások és a part felöli szennyezések megkimélnek. Nem véletlen tehát, hogy a vizszerzési technológiák fejlesztése is erre a sávra irányul. Ilyen volt a közelmúltban kifejlesztett törpe csáposkút, melynek csápjai körszimmetrikusan szivják ezeket a bázishelyeket.. A csápok egy része a mederfenék irányában vagy például szigetekre telepitve teljesen a mederfenék alá van épitve. Depressziós tölcsérük gyakran a meder közepéig is elér. A törpe csápos vizkivételt üzemelési szempontból az adottságokat jól kihasználó hatékony technológiai megoldásnak tartjuk. Enélkul a FŐVÁROS jelenlegi vizellátása aligha lett volna elképzelhető. Figyelemmel a fennálló hidrogeológiai lehetőségekre, az előirt hidraulikai, vizminőségi, stb. követelményekre, az ideális partiszürésü kút kritériumát az alábbiakban foglalhatjuk össze: a kút tegye lehetővé a vizadó rétegek egyenletes szivását, a káros sebességnövekedések minimumra csökkentését, nagy depressziós tölcsérek kialakulásának elkerülését; szűrési hatásfoka feleljen meg az ivóvizszabvány követelményeinek; vizhozama legyen arányban a vizadó közegben áramló viz sebességi követelményeivel; távirányitásba bekapcsolható legyen; kivitelezése, üzemelése egyszerű, olcsó és biztonságos legyen; kis területen is elférjen, ne igényeljen nagy védterületet. Fenti szempontoknak legjobban megfelelne a vizparti galéria, mely hossz szimmetrikus és igy körszimmetrikus depressziót nem okoz. Hátránya azonban, hogy épitése nehézkes és drága, mert viz alatti, omlékony talajban épül szádfalazással, viztelenitéssel, vagy viz alatti kivitelezéssel. Ezért van az, hogy például a FŐVÁROSI VÍZMŰVEK ennek elkerülésére u.n. galériás csáposkutakkal kísérletezik, ahol két akna között a partélle.1 párhuzamosan kihajtott csápokkal érik el a galériás hatást. Még igy is probléma, hogy a kb. 40 fm hosszú, kis átmérőjű csápok egyenletesen vannak réselve és igy az aknák gépi szivása esetén az aknához közel eső csáprészek erős szivást kapnak, míg a csápvégek szivása gyenge. 78