A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

GERHARD KÁLMÁN: Regionális ívóvízellátó rendszerek nagytávlati vízbeszerzési lehetőségei kiemelten Észak-Magyarországon

jelenleg mutatkozó 5-6 ?S-oe évi növekedéssel szemben. Szlovákiában a közműves ivóvizigény növekedési Ütemében 2ooo év után csökkenést tételesnek fel / 2/5/. Mindenképen helyesnek látszik az a törekvés, hogy az ivóvizigény évi növekedési ütemét a vízfogyasztás szabályozásával éa mán ipari vonatkozású intézkedésekkel nálunk ie legalább 3-4 í^-ra csökkentsük. A közölt hazai és külföldi irodalmi ismertetésekből és mérlegelésekből egyértelműen kitűnik, hogy máris igen nagy ivóvizigények kielégítésének feladata hárul népgazdaságunkra és ezen belül a vízügyi szolgálatra. Az eddig jelentkező ivóvlzigényeket főleg helyi vízbázisokból, vízbeszerzési forrásokból elégítették ki. Ez, mint ismeretes a jelentkező igények közelében, az ott fellelhető ivóviz ellátásra alkalmas vízkészletekből a természetes forrásfoglalánoktól - a felszíni vizek felhasználásig, a legszélesebb vízbeszerzési módokon történt. A vizbeszerzés jelenleg is elsősorban a jó minőségű felszin alatti vízkészletekből történik, melyek a vizkészletgazdálkodási nyilvántartásokban /l/ P.

T.R.K. / partiszűrésil, talaj, réteg- és karsztvizek / megoszlásában szerepelnek. Nem egyértelmű azonban a talaj viz dusitással nyert ivóviz felhasználás nyilvántartása, ami kitűnik a Vizkészletgazdálkodási Evkönyvek statisztikai adatainak ugrásszerű változásaiból is. Erre a kérdésre néhány mondattal a továbbiak helyes értelmezése miatt ki kell térnem. A talajvizdusitás / mesterséges infiltráció/, mint nevéből is kitűnik a talajban, homokos-kavics összetételben előforduló felszin alatti vizek feldusitása. De ez történhet a felszin alatti vizek más kategóriáiban is. Leggyakrabban partiszürésü vizduBitás fordul elő, de ismeretes rétegviz dúsítási eljárás io. A felszin alatti vizek dúsításához felhasznált felszíni viz hasznosuló hányadát a felszíni vízfelhasználás kategóriában célszerű nyilvántartani. Azonban meg kellene határozni a dusitással nyert ivóvíznek a nyilvántartott felszin alatti vízkészletből származó hányadát is. A dúsításhoz felhasznált felszini viz egy része a talajban / rétegben/ marad, mely ugy is felfogható, hogy a felszin alatti vízkészletet növeli, de ivóviz termelés szempontjából veszte« ségnek számit. Itt kell még megemlítenem, hogy a Vizkészletgazdálkodási évkönyveink a felBzin alatti vízkészleteket P. T.R.K. kategóriák szerint ugyan nyilvántartja, de kategóriák szerinti felhasználását nem közli. Pedig ez több szempontból is célszerű lenne, pld. megkönnyitené az egyes konkrét terület szabad felszin alatti vízkészletének meghatározását. Ezek az adatok a vizmü vállalatok utján beszerezhetők lennének. Az ivóviz beszerzés másik fontos és a vizigények egyelőre emelkedő tendenciájú növekedése folytán helyenként elkerülhetetlen forrása, a felszíni vizek kategóriája. A felszini vizek ivóvízellátás céljára történő felhasználásának nyilvántartása éppen a korábban emiitett okok miatt nem egyértelmű /lásd az 197o-74 évi adatokat/. A kiugró értékeket kihagyva, a Vizkészletgazdálkodási évkünyből és a Vízgazdálkodási statisztikai zsebkönyből /!/, /3/ kigyűjtött adatok szerint a 62