A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)
ENDREY GYULA: A metángáz eltávolításához kapcsolódó vízminőségi kérdések és a gáztalanítási és vastalanítási eljárások kapcsolata
vizmüvek létesítésénél tiz közül nyolc vagy kilenc esetben egyaránt gondoskodni kell a viz gáztalanitásáról és vastalanitásáról. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy a nem rendszerszemléleti alapon tervezet t és gyártott, különböző rendeltetésű berendezéseke t hogyan kapcsoljuk össze egyegy össze függő rendsze r kialakításához. Ismereteim szerint a teljesitmény adatokat, a fogadó és elmenő ezintvagy nyomásigényeket elég jól választják meg és illesztik egymáshoz, igy a kialakitott rendszer áramlástechnikai szempontból is elég jól mutat. A felépitett rendszert technológiai szempontbó l vizsgálva már nem ilyen kedvező a kép. Itt egy - sajnos eléggé elterjedt - szemléletbeli hibár a szeretném felhivni a figyelmet. Sok esetben szembetűnő, hogy az egyes berendezéseket közhasználatú eln evezésü k szerint kapcsolgatják egymás után, anélkü l, hogy a benne lezajló folyamatta l és annak következményeive l különösebben számot vetnéne k, márpedig a szóhasználat itt félrevezető! A gáztalanitó utá n - szabatosan kifejezve - szűrni kel l a vizet, t.i. a " vastalanitás" - mint müvelet már a gáztalanitóban megindul! - és a szűrőben fejeződik be. E müvelet bármilyen formában való megszakitása, vagy megzavarása súlyos hibát jelenthet, és nemvárt kudarcokat, bonyolult /és szükségtelen!/ kiegészítéseket "eredményezhet"! Elvileg helytele n egy levegőztetéssel működő savtalanitó, vagy gáztalanitó berendezés után szivómedencét, /vagy átmeneti tárolót/ és szivatytyus átemelést kapcsolni abban az esetben, ha a viz vastalanitása is szükséges, és igy a következő kezelési lépcső a viz szűrése. /Ez nem vonatkozik a vákuumos gáztalanitóra!/ A levegőztetéssel ugyanis akarvaakaratlanul annyi oxigént viszünk be a vizbe, amennyinek a hatására az oldott vas oxidációja és a vashidroxid csapadék képződése azonnal me gindu l . A technológia tekintetében tehát kényszerpályár a kerültünk, és be kell tartanunk azokat a műveleti szabályokat, melyeket a koagulációval és a pehelyképzéssel kapcsolatban ismerünk, jól Bzürhető csapadék előállítása érdekében! Ezekkel pedig teljesen ellentétes a viz "pihentetése", majd az amugyis tökéletlenül összeállt pelyhek összetörése a szivattyúban. A gáztalanitóból kilépő vizet tehát "záros határidőn" - egy-két percen belül, a szűrőkre kell vezetni, /és nem is akárhogyan!/ annak érdekében, hogy a szűrő /és a gáztalanitó-vastalanltó rendsze r!/ gazdaságos terheléssel és jó eredménnyel működhessen! . Gáztalanitá s, va s- ób mangántalanitás egy be rend ezésben Az előző pontban érintett - ée sokszor figyelmen kivül hagyott, - technológiai rendszerszemléle t vezetett arra a gondolatra, hogy a szoros technológiai kapcsolat - sőt átfedés! - alapján e müveleteket egy lé pcsőben, egyazon berendezésbe n lenne a legkedvezőbb véghezvinni. A gondolat megvalósítására a "Fermasicc" /ll/ vas- és mangántalanitó berendezés kínálkozott a legkézenfekvőbben /9/. 52
