A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

DÁVID SÁNDORNÉ DR.: Regionális vízellátási rendszerek tervezésének alapkérdései

Elég Itt megemlítenünk a - Dunakanyar térségét, ahol a Duna parti sávjához kötődő viznyerés és az üdülőövezetek vizlgénye már eddig is szükségessé tette a térségi vízmű épi tésé t - Észak Magyarország térségét, ahol a borsodi iparvidék ellátására már korábban megépült rendszer továbbfejlesztése ad lehetőséget a térség egyre növekvő vízigényének kielégítésére - Dél-Alföld térségét, ahol a vízigény növekedésével szoros összefüggésben áll a vizszerzés távolságának növekedése, illetőleg a vizmennyiségi és minőségi problémák indokolják a regionális vízellátás szükségességét - Észak Dunántúl térségét, ahol a bányászat okozta vizelvonások már eddig is szükségessé tették a regionális vízellátás megteremtését - A Balaton és Velencei tó térségét, ahol az üdülőövezetek megfelelő szinvonalú ellátása a meglévő regionális rendszerek fejlesztését /esetleg összekapcsolását, nagyobb területre való kiterjesztését/ kivánja. - Dél Dunántúl térségét, ahol a mecseki iparvidék és a környező települések igénylik a Duna, Dráva, Mura kavicsterasza inak vizkészletét, illetve az Észak-Dunántúli rendszerrel való kapcsolat révén a karsztvíz eljuttatását - A Mátravidék fokozódó üdülési igényei a jelenlegi rendszer továbbfejlesztését igénylik - Budapest térségét, ahol a főváros és az agglomeráció településeinek egységes rendszerét kell kialakitani. A rendszerek összekapcsolási lehetősége /illetve az összekapcsolás szükségessége/ várhatóan a nem túl nagy távlatban elkerülhetetlennek látszik, hiszen a vizigények növekedése /kommunális, ipari és mezőgazdasági egyaránt/ az előrejelzések szerint [l] az 1980. évi 3470 ezer m'/d értékről a századfordulóra 6600-7600 ezer m'/d értékre emelkedik. Ha ehhez az értékhez még hozzászámítjuk azt a sajnálatos tényt, hogy az ivóvizellátásra forditható felszínalatti éa felszini vizeink minősége sem kifogástalan az ország bizonyos területein /pl. a felszin alatti vizek nitrátosodása stb./akkor mindenki előtt világossá válik, hogy a regionális rendszerek tervezése, épitése és üzemeltetése, illetve fejlesztése elkerülhetetlen hazánkban is. /Nem foglalkozunk most a különböző minőségű vizek keveredési problémáival, várhatóan azonban mindinkább előtérbe kerül - regionális vízellátó rendszerek esetében esetleg meghatározó módon - ez az igen fontos kérdés is/. Amint az az előzőekből is látható, a regionális rendszerek kialakulása szükségszerű követelmény volt, így a legtöbb esetben csak az Igények jelentkezése utá

n, a lehetőségeket a legjobban felhasználva /vizszerzés, meglévő létesitmények - tározók - , meglévő elosztóhálózatok stb/ alakultak, épültek meglévő rendszereink. Természetes, hogy ilyen feltételek mellett az egyes rendszerek vizsgálata a meglévő létesítmények figyelembevételével történhetett csak meg. Az egyes rendszerek, alrendszerek, rendszerelemek okszerű kapcsolatainak vizsgálata azonban az esetek többségében /bár igen sok, magasszinvonalú pályázat született ebben a témában is/ még nem történt meg. 41