A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

BOZÓKY-SZESZICH KÁROLY–DARABOS PÉTER: Vízellátó csőhálózatokban lejátszódó üzemi folyamatok modellezése, kvázi-permanens áramlási viszonyok feltételezésével

belül pedig 20 perces időlépcsőkben végzi a vizsgálatot. A vizsgált időszak kezdetén /0 perc/ számítja az adott fogyasztás eloszlás mellett a hálózat hidraulikai viszonyait; a számítási eredményként hozott tározó vízforgalom adatokból számitja a 20 perc múlva várható tározó vízszinteket, amelyeket figyelembevéve megismétli a hidraulikai számítást, majd az előzők szerint jár el egészen a 60. percig /az egyórás időköz végéig/. Ha a 20 perces időlépcsőn belül valamelyik tározó kiürül, a program meghatározza ezt a 20 percnél rövidebb időlépcsőt, amelyről a tározó még nem ürül ki és akkor ezzel számol, a továbbiakban pedig az aktuális tározót / amely kiürült/ az üzemből kikapcsolja. A következő egyórás időközben már az arra meghatározott fogyasztás figyelembevételével folytatja a számítást; ha valamely korábban kiürült tározó töltődni kezd, ugy azt a program üzembe helyezi. Ha a tározó töltődés állapotában a viz eléri a túlfolyó szintet, úgy a program - jelenlegi állapotában - a túlfolyást megengedi, de a további vízszintemelkedést leállitja. A program folyamatban lévő fejlesztése lehetővé teszi, hogy a felhasználó megadja a tározó megtelése esetén szükségesnek vélt teendőket /pl. tározó leállítása, a tározót töltő szivattyú átkapcsolása kisebb szivattyúra stb./ A program tehát egy-egy időközön belül az áramlási viszonyokat permanensnek kezeli, de figyelembe veszi a tározók dinamikus üzemét. Az előzőekben leirt módszerrel vizsgáltuk meg egy város vizeiosztó hálózatát. A hálózat egyszerűsített vázlata az l.sz. ábrán látható. A hálózatot két szivattyútelep táplálta a 284-es csomóponton / Q 284 l/s / illetve a 282-es csomóponton / Q 76 l/s/. A hálózathoz két meglévő magas tározó tartozik, a 270-es csomóponton lévő térfogata 500 j£, a 277-es csomóponton lévőé 6000 m' és mindkét medence ellennyomó üzemű. A vizsgált esetben a napi csúcsfogyasztás mennyisége mintegy 35.000 m'/d volt. A fogya sztás óránkénti változását az ipari és a kommunális fogyasztás eltérő változását figyelembevéve becsültük. Mint az 1. sz. ábrából kitűnik, a betáplálási helyek, ill. a medencék elhelyezkedése a fogyasztás súlypontjához képest, amely a 270-284 csomópontot összekötő vonal közelében /tehát a kis tározót a kis szivattyúteleppel összekötő vezeték mellett/ található, nem a legkedvezőbb. Ezért is merült fel az üzem modellezésének szükségessége, hogy a tározók-szivattyútelepek-hálózat együttműködéséről egy hosszabb időtartam /24 óra/ alatt képet kapjunk. A vizsgálatot 22 órakor indítottuk fenékközeli vízállások feltételezésével, mivel az óracsúcs után ez az állapot igen valószinü. Az eredmények /2.sz.ábra/ a tározómedencékre vonatkozóan azt mutatták, hogy a kistérfogatú, a fogyasztás súlypontjához közel eső medence a nap túlnyomó részé17