A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

RADNAI FERENC: Ammónia eltávolítás a KFCS Felszínvíz Tisztítóműben töréspontig való klórozással

A szűrőn az aktiv szán adszorbeálja, mind az iz és szaganyagokat, mind a klórt, igy azoknak viszonylag nagy koncentrációi alakulnak ki az aktiv szén felületén. Megnő azok reakció sebessége, 4 tehát az Íz és szag anyagok oxidativ eltávolítása hatásosabb lesz. Sajnos laboratóriumunk felszereltsége nem teszi lehetővé sem szerves oldott szén tartalom, sem haloform tartalom meghatározást, ezért nem tudok a módszer kvantitatív eredményeiről beszámoljál. A szűrőkön összegyűlt aktiv szén éteres extraktja igen intenziv szagú volt, és vékonyréteg kromatográfiás módszerrel sok, általunk nem azonosított vegyületet sikerült belőle kimutatni. Ezen vegyületek vizsgálatait tovább folytatjuk. Miután a szűrők az 5 g/tí-es aktiv szén terhelést birták, 198o. októberében kezdtük el a töréspontig való klórozást üzeműnkben. Az 198o. Január és 1981. március közötti időszak NH* 6B klór adatait a 3. grafikonon mutatom be. A grafikonon szerepel a Fogadó állomáson mért összes aktiv klór adat is. A fogadó állomás a vízműtől 19 km-re van, és 2 db. NA 6oo-as osövön Juttatjuk be a nyáron 3o ezer, télen 22 ezer d tisztított vizet. A Fogadó állomáson történik a tisztított vizünk átvétele. Az átvételt /melyet a Debreceni Vizmü és Gyógyfürdő végez/ a két vállalat közötti Szolgáltatási Szerződés szabályozza. Ez többek között rendelkezik az átadandó viz "klór tartalmáról" is, mely 0,1 és 0,5 mg/drf közötti értéket kivánja meg. Tekintettel arra, hogy a vizben levő klór formájára ninosen kikötés, ez kötött aktiv klór, és szabad aktiv klór is lehetne. Természetesen a osővezetékben levő viz oslramenteasége osak megfelelő szabad aktiv klór szint esetén garantálható. Valójában a klórtartalmat "Chlorometer" tipusu automatikus klór mérő berendezéssel mérik, mely a kötött aktiv klórnak osak egy hányadát méri. Ezt az üzeműnkben levő hasonló készülék adatainak a jodometrlás méréssel való összehasonlításával állapítottuk meg. Abban az esetben, ha a jodometrlás mérés eredményénél a "Chlorometer" kisebb értéket mért,az ammónia eltávolítás nem volt megfelelő. A grafikonban szereplő klór adatok jodometrlás módszerrel vannak meghatározva. Tekintettel arra, hogy a viz a távvezetékben 12 órát tartózkodik a szürtviz és a fogadott viz mintavétel között 12 óra eltérés van. Láthatjuk, hogy a 12 óra alatt szinte nem volt klórfogyás a vezetékben, akkor ha a szűrt viz ammónia tartalma 0,1 mg/drf fölött volt. Később ez az érték 65-75 ?6-ban stabilizálódott. 167