A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. BAUER MÁRIA–DR. HANKÓ ZOLTÁN: Kutatási-fejlesztési koncepció regionális vízellátó rendszerek fejlesztéséhez
ötéves Terv-időszakban is jelentkezett az üdülőkörzetek fejlődésének és az uj üdülőkörzetek kialakulásának igénynövelő hatása. A jövőben ennek fokozódásával kell számolnunk /ez az un. másodlagos ellátás/. Az igények növekedésével egyidejűleg tapasztalható a rendelkezésre álló szabad vízkészletek csökkenése, minőségének romlása. A vízkezelés egyre költségesebbé válik és a vizet egyre messzebbről kell a felhasználás helyére szállítani. Mindezek szükségessé teszik a meglévő vízkészletekkel való okszerűbb gazdálkodást és a vízellátásban a hatékonyabb, gazdaságosabb megoldások keresését. A vizzel, az energiával való takarékosságot, a veszteségek csökkentését, a többcélú hasznosítás lehetőségét, az ellátás nagyobb biztonságát célszerűen szolgálja a térségi, un. regionális vizmüvek épitése. A vízbeszerzési gondok, a komplex vízgazdálkodási feladatok megoldása, a biztonság fokozása fejlesztésüket, elterjesztésüket hazánkban is egyre inkább szükségessé teszi /2, 3/. A tárgy pontosabb körvonalazása érdekében é rdemes röviden áttekinteni a közműves vize il átás fejlődését, a regionális vlzmütipus kialakulásái g. A viz beszerzését, szállítását, tárolását, elosztását és szükség szerinti tisztítását szolgáló létesítmények és berendezések együttese a vizmü. A vízmüveket a kiszolgáltatott viz mennyisége, az ellátott terület nagysága, illetőleg a szolgáltatás módja szerint osztályozhatjuk. Az egyedi vagy csoportos, de mindenképpen kisszámú fogyasztót közvetlenül ellátó k isvlzmüve k megoldásukat tekintve lehetnek egyedi vizmüvek, körzeti vezetékek, intézményi vizmüvek vagy falusi törpevizmüvek /kapacitásuk általában 200-300 m 3/d, vagy ennél kisebb/. A központi vízmüve k egy-egy község, városok,üdülőhely vagy ipartelep vízellátását biztosítják. Nagyságuk és kapacitásuk a 2000-10 000 főt ellátó, 3 300-2000 m /d kapacitású községi vízműtől a nagyvárosi, 100 000 fő vagy e fölötti lakoslétszámot kiszolgáló, 25 OOO m 3/d vagy e feletti kapacitási vízmüvekig terjedhet széles skálán. Ezek között különleges helyet foglalnak el a metropoliszok, milliós l akoslétszám feletti nagyvárosok vízmüve i, néha többszáz km-es vezetékkel, több ellátási övezettel, nyomászónával, egy vagy több nagy tisztítóművel, diszpécserközponttal stb. A regionális vizmüve k, melyek több, egymástól távolabb eső település, ipartelep, vagy üdülőhely egységes, összefüggő rendszeren belüli ellátását biztositják, már térségi vizmüvek. Napjainkban ezek letesitését egyre inkább indokolják a mennyiségi vagy minőségi okok miatti vízbeszerzési gondok, a vízellátás biztonságának fokozása és a komplex vízgazdálkodási feladatok megoldásának célszerűsége /1/. Hazánkban a Borsodi, Salgótarján környéki, Tatabánya-Oroszlány környéki iparvidékek, a Balaton, a Velencei tó, a Duna-kanyar és a Mátravidéki üdülőhelyek ellátására létesültek regionális vizmüvei. További regionális vizmüvek épitése szerepel a tervekben. /A távlati tervek szerint 1990-re a vizellátó kapacitás 30 %-a, az ezredfordulóig 50 %-a előreláthatólag regionális vizmü lesz./ A regionális vizmüvek jellemzői: - A vizbeszerzés rendszerint több nagykapacitású víztermelő egységből történik; - A vizellátó rendszerek telepeit és a fogyasztási súlypontokat nagy átmérőjű távvezetékek kötik össze; - A vízellátás a biztonság érdekében két vagy több oldalról biztositható; - A rendkívüli csúcsfogyasztások vagy katasztrofális vízhiány esetére tartalék telepek, .11
