A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK ÉS REJTETT FOLYÓMEDREK KERESZTEZÉSEINEK FELDERÍTÉSI LEHETŐSÉGEI Baló Zoltán - dr. Mike Károly Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Budapest A töltéseket keresztező hajdani folyómedrek árviz esetén veszé­lyeztetik a védvonal állékonyságát« A veszély mértékének megítélé­séhez nyújt segitséget a tanulmány első része a mederváltozások tipusainak elemzésével /Mike/. A továbbiakban ismertetésre kerülnek a rejtett medrek felderítésé­re felhasználható légifényképek, térképek és műszerek, majd rész­letesen tárgyalják a vizsgálathoz kialakitott munkamódszert, bele­értve a keresztezési helyek veszélyességi osztályozását is. A dol­gozatot az eddigi eredmények és a további feladatok áttekintése zárja le /Baló/. 1. A rejtett folyómedrek genetikai elemzése Az árvédekezések gyakorlata és a feladatokhoz kapcsolódó kutatások során világosan kiderült, hogy a töltés-szakadások és a veszélyes vizfakadások igen gyakran ott kö­vetkeztek be, ahol a töltések vonalai hajdani medreket harántoltak. E ténnyel kap­csolatban több kérdés felmerül; először is az, hogy vájjon minden áttöltésezett haj­dani medernyomon jelentkeznek-e a jelzett veszélyek, vagy van ilyen szempontból kü­lönbség közöttük? A másik kérdés, hogy ha van különbség, az hogyan állapitható meg. A legdöntőbb kérdés pedig; hogyan tárhatók fel a veszélyes medernyomok? Az első kérdésre a gyakorlat alapján mondhatjuk, hogy alapvető különbségek vannak árvízveszély vonatkozásban a hajdani medrek nyomai között. A különbség lényege fejlődéstörténetükben gyökerezik. Folyóink töltései mindenütt olyan helyen épültek, melyeken valamikor áthaladt a folyó. Tapasztalataink szerint a veszélyeket rejtő medernyomok speciális /az általánostól eltérő/ adottságai a meder­szakasz speciális fejlődéstörténetében rejlenek. Veszélyességük megállapításához te­hát nem lehet mellőzni fejlődéstörténetük ismereté t - hacsak nem akarjuk a töltést egész hosszában részletesen felfúrni -. A mederváltozáso k három fő tipusát különböztetjük meg: 1.1. Mederalakulásnak mondjuk az oldalazásban, mélységváltozásokban és kanyarválto­zásokban, valamint kanyarvándorlásokban megnyilvánuló eseményeket / l. ábr a/. 1.2. Mederváltás fogalma alatt foglaljuk össze azokat a kisebb méretű vándorláso­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom