A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
DH/t 0+t/ = a n . C/t/ + a n1 . C/t-l/ + ... + & n_ t+ 1 . C/l/ vagy rövidebb alakban: DH/t o+t/ = a/t/. C /2/ ahol a /t/ = a n, a^ a n_t +l C = /C/t/, C/t-l/, .... C/l// Az a paramétereket a vizgyüjtő alakjának és nagyságénak figyelembevételével becsültük. Minél nagyobb a vízgyűjtő annál nagyobbak a komponensei /ugyanaz a csapadék nagyobb víztömeget képvisel/ és annál több komponensből áll /az összegyülekezési idő hosszabb/, t megállapításánál figyelembe vettük a mérőszelvény távolságát a meredekebb hajlású vizgyüjtőrészektől, ahol gyorsabb a felszíni lefolyás. Két szomszédos mérSszelvény között a következő kaposolatot tételeztük fel. A felső szelvényben Jelentkező vizáilásnövekmény /DH^/t// ^ ld6 múlva osökkentett mértékben Jelenik meg az alsó /k/ szelvényben: "»k.i/*/ = b±,k ' "V*1!,* / b megállapításénál osak a szelvények méretkülönbségeiből adódó hatást vettük figyelembe /adott vizáilásnövekmény nagyobb szelvényben kisebb mértékű lesz./ Egy közbenső mórőszelvényben általában több felső szomszéd szelvényből érkező, valamint a saját osapadék-hozzáfolyásából származó vizáilásnövekmények összege adja az eredő vizállásnövekményt: D nk /*/ = 2*,/*/ • j + 4 D Hk,i A/ / V Számításaink során azt tapasztaltuk, hogy a /z/ tipusu összefüggések elsősorban az áradó ágat követik jobban és apadó águk jóval meredekebb a valóságnál. Ennek az az oka, hogy az összefüggések nem Írják le helyesen a kiürülés folyamatát, ezért az apadó ágat a szelvényre jellemző meredekségü /tg/ egyenessel helyettesítettük abban az esetben, ha a /Z/ alaosonyabb értéket adott a kérdéses időpontban. 1.3. A Javító rész A javitó rész célja, hogy valamilyen módon kiszűrje és beépítse azokat az információkat, amelyek az előrejelzett időszakban ténylegesen bekövetkezett ós mért vízállásokban rejlenek. Különböző sikertelennek minősíthető próbálkozásaink közül kettőnek közöljük a lényegét, mielőtt a kedvezőnek itólt változatot ismertetnénk. Első kísérleteink lényege az volt, hogy a tényleges ós előrejelzett vizállásnövolcmények arányai alapján korrigáljuk a további előrejelzett értékeket. Sajnos már az első mérések után látszott, hogy pusztán az időbeli eltérés a valóságos és számított árhullámok között már értékelhetetlenné teszi az eredményekot. Második kísérlet csoportunk az a és to paraméterek Javítására irányult to - t aszerint állítjuk be, hogy mikor Jelentkezik az első tényleges vizállásnövekmény. Ezután az a vektor megfelelő komponenseit úgy korrigáljuk, 93
