A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
Ez megegyezik a /10/ vektor második tagjával, igy beláttuk a kettő azonosságát. Végül a paraméter /4/ egyenlettel megadott becslésének átalakítása: -2 - - 2 x Ex^ y i - n x y y Ex^ - x Ex i y i a o = y - a x = y —2 T2 ~~2 Ex^ - n x Ex i - n x Ezzel beláttuk, hogy a két becslés ekvivalens egymással. Ha a lineáris regresszió becsült paramétereinek jóságára akarunk következtetni, elé g,ha az LKN módszer paraméterbecslésének hibáját határozzuk me g. A hibavektor kovarianciamátrixa definíciószerűen: E = E {a a T} (11) ahol a = a - a a becslési hiba. Ez átalakítások után a következő alakra hozható: Z=G 2e (X TX) _ 1 (12) Tehát a paraméterbecslés hibájának kovarianciamátrixa közvetlenül kifejezhető a mérési vektorok keresztszorzatai összegének inverzével, ahol az arányossági tényező a hibasorozat szórásnégyzete. • 2 Mivel (T F meghatározható /7/ képlet segítségével X elemei pedig ismertek, igy a par améterbecslés szórásnégyzete ÉT A =6-2 Jíi ( 1 3) a Q n Ex ± - (Ex^) G a = g l r 2* , r , 2 < 1 4> a A n Ex ± -(Ex i) Az előzőek alapján néhány, a vizhozamtartományon belül egyenletesen elosztott szintre meghatározható a 0( Q°(t)) é s a 1 (Q Q(t)) értéke. Ezután egy tetszőleges Q°(t) vízhoza mszinthez tartozó paraméterértékek lineáris interpolációval meghatározható k. Igy /1/ egyenlet alapján a vizhozam előrejetehető mint egy feltételes várható érték: 6° (t + lit) = a Q (Q°(t))Q°(t) + a 1(Q°(t))Q 1(t) (15) Az egylépéses előrejelzés hibája a következő: ^ t(l) = 6° (t + lit) - Q° (t + l) (16) Hasonlóa n lehet n lépésre is előrejelezni , de akkor a paraméter becsléséhez szükséges mintát nem az /1/ egyenletből kiindulva számoljuk, hanem a 6° (t+n) = a o n(Q°(t))Q°(t) + Q l n (Q°(t)) Q X(t) (17) egyenlet lesz az alapegyenlet természetesen ekkor az y értéke más lesz . Ebben az esetben a becslés: 6° (t + nlt) = a Q n (Q°U)) Q°(t) + aj (Q°(t)) Q 1(t) (18) és a hiba hasonlóan: 85