A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

Az elmúlt 40 év Jslsntőssbb folyószabályozási bssvatkozásairól tarvek kerültek slő, ds sok hasznos információ származott a Rábán több évtlzads dolgozó gátőrök smlékszéseiből is. Az archiv anyagokat Jellegük, valamint falhasznélhatóaóguk alapján többféleképpen caoportoaithstJuk, pl. - vizrajzi, hidrometeorológiai észlelések, ill. az óezleléeek módjára, minőségére vonatkozó feljegyzáeek, - Jelentősebb termáezeti jelenségekre, pl. nsgyobb árviz levonuláss, rsndkivüli aszály, stb, vonatkozó fsljegyzásek, - jelentősebb - elsősorban folyószabályozási, ill. út-hidápitási tervek, beavatkozások, kivitelezésre vonatkozó Jegyzőkönyvek, sdstok, ezen belül - a folyó nagyobb ezakaezára vonatkozó információk, hoesz-szelványek, - azonosítható szelvényekre vonatkozó munkálatok, máráeek, etb. - korabeli elemzéeek, mércekapcsolatok. A korabeli anyagok felhasználása is sokrétű lshst. Illusztrációképpen néhány, sz emiitett Rába—tanulmány elkászitásánél alkalmazott vizsgálatot mutatunk be az alábbiakban. A bemutatott pálda hidrológiai vizsgálathoz kapcsolódik, terméezetesen más Jellsgü felhasználás is elképzelhető, pl. folyamezabályozáei, árvízvédelmi, de máe tipueu anyagokból bslvizmsntssitási, öntözési stb, is. A Rába folyó hidrológiai fsltáráss során sgyik fontos fsladatkánt Jelentkezett különböző valószínűségű árhullámkápek elöállitáss s legjellemzőbbnek itélt vlzmárce-ezelványskbsn. Ehhez slső lépésként kielágitő hosszúságú vizhozsm idősor előállítására volt szükság. A Rábán sz slső árvizi márásre vonatkozó adat 1876-ból ezármazik. Ekkor az árvizi caúcevizhozamot 410 e*/s-nak mérték. Az 1950-ss évekig s vizhozsmmérássk slággé ritkák, főlsg a nagyvizi tartományban hiányoznak. 500 a*/s-nál nsgyobb vizhozsmot ezután is cssk sz árpási szslványbsn mértek /1965. április 1. árhullám/, ezárt s sárvári ás rsgyogói vizhozsmgörbák szerkesztésénél hidrsuliksi és hidrológisi extrapolálást ksllstt slkslmazni. 75