A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

elöntött széles hullámterek hátrányai - az ott felhalmozott, rohamosan növekvő értékű népgazdasági vagyon miatt - most már olyan fokozott erővel domborodtak ki, hogy az árviz levonulását követően döntés született a legnagyobb szereppel biró Baranya megyei nyárigát Majláth-puszta térségében fekvő szakasza megerősítésének szükségessége mellett» Ez a döntés alkalmat kinált az Igazgatóság számára, hogy a Dráva balpart hosszútávú árvizmentesitési fejlesztési elképzeléseit felülvizsgálja, A felülvizsgálat eredményei szerint a Dráva-menti árvízvédelmi töltések fejlesztési irányát nem a régi megyei töltések szakaszos megerősítése, hanem olyan új korszerű töltésrendszer kialakítása kell, hogy képezze, amely a a mederszabályozási igények maradéktalan kielégítése mellett beilleszthető a távlati vizerőhasznositássa1 összefüggő elképzelésekbe is. Ilyen előzmények után - Igazgatóságunk koordinációja mellett - 1977, és 1979, között épült meg az ún. Majláth-pusztai töltés 13,5 km hosszúságú szakasza jelentős érdekeltségi teherviselés, valamint kiemelt állami támogatás biztosítása mellett a Sellyei társulat kivitelezésében. Ezzel párh uzamosan árvízvédelmi töltéssé épült ki a Fekete—

viz jobbparti depó— niája is 6,5 km hosszúságban, A két új árvízvédelmi létesítmény több mint 25 km2 kiterjedésű eddig hullámtérben fekvő, kitűnő termőadottságú területet mentesít a Dráva árvizei ellen. Mi ezt az árvizmentesitési beavatkozást a Dráva balparti árvízvédelmi rendszer fejlődéstörténetében egy jelentős korszakváltás kezdetének tekintjük, Az emiitett két új árvízvédelmi létesítményt az OVH a mult évben fővédvonallá nyilvánította, ezáltal a régi megyei töltés Szaporca és Kelemenliget közötti közel 10 km hosszúságú szakasza kiiktatásra kerülhetett a Dráva balpart ártéri öblözeteit védő fővédelmi vonalak közül, 2, A Dráva balpartján folyamatban lévő és a közeljövőben tervezett árvizmentesitési fejlesztések 2,1, A^Dráva szabolcsit ér sécjébe n_fol^amatban^lévő^ Amikor az új Majláth-pusztai töltés 1979-ben átadásra került, akkor már kész tervek álltak rendelkezésünkre az ún, Kémesi ártéri öblözet alsó lezárásának végleges műszaki megoldására, A kiválasztott megoldást részletes műszaki - gazdasági vizsgálatokkal alapoztuk meg, amelynek szükségességét röviden a következőkben lehet összefoglalni: Ahhoz, hogy a Majláth-pusztai töltés alsó szakasza és a Drávaszabolcs között fekvő széles hullámtéri terület indokolt árvizmentesitése is megvalósulhasson nem elegendő csak egy új töltést építeni a Dráva balpartján, hanem vissza kellene töltésezni a Fekete-víz jobbpartját is legalább a megyei töltésig, azaz Cun-Szaporca térségéig. Ez összesen több mint 15 km, nagyrészt új árvízvédelmi töltés építésével járt volna együtt, amelynek kiviteli összköltsége önmagában sem állt arányban az általa mentesi54