A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
Érdemes megemlíteni, hogy a drávai átvágások korában - 1784« és 1848« között - a Mura torkolatától a Dunáig terjedő, 454 km hosszúságú folyószakaszon összesen 64 mederátvágást készítettek el, amelynek eredményeként ez a szakasz 272 km-nyire rövidült le. Az átvágások célja eleinte szinte kizárólag a folyó melletti területek és települések közvetlen védelme, később már elsődlegesen a hajózási viszonyok javítása volt, de nyilván már akkor is felismertek néhány, a folyószabályozás és az árvizlevonulás között fennálló tapasztalati összefüggést. D.MIHOLJ, HORVÁTORSZÁG MAGYARORSZAG KAPINCI J E LM AGYA RA Z A T • i varmegyehatar • " vármegyei töltések ——az 182 7. évi árvízi elöntés határa VALPOVO 1, ábra, A Dráva völgyének Barcs alatti részét ábrázoló, 1887-ben készült áttekintő helyszínrajz az 1827, évi árvízi elöntés határaival. Végül is hosszú évtizedek multak el az 1827, évi árvíz levonulását követően anélkül, hogy jelentősebb, a Dráva balpartjának árvizmentesitési helyzetét közvetlenül javító beavatkozásokra került volna sor. Említést csak azok az 1934-ig megvalósult vízfolyás-rendezési munkák érdemelnek, amelyek eredményeként a mai helyére került a Fekete-víz és az Egerszegi-csatorna torkolati szakasza. Közülük a Fekete-viz rendezési munkáit a Déldunántúlon elsőként, még 1839-ben megalakult Fekete-viz Lecsapoló Társulat kezdte meg Beszédes JC sef tervei alapján, A két vízfolyás torkolati szakaszának végleges rendezésével egyidejűleg megépültek azok a töltések is, amelyekre a Dráva visszaduzzasztó hatása miatt a Fekete-viz balpartján Kémesig, az Egerszegi-csatorna mindkét partján Kovácshidáig volt szükség. Ez utóbbi munkákat már az 1918-ban megalakult Dázsony-dárdai Ármentesitő Társulat végezte el. Az emiitett vízfolyások mentén megépített depóniaszerü töltések azonban méreteiket tekintve mind magassági, mind keresztmetszeti értelemben alatta 52
