A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

r / r r a / / ról ro MOftrrr£irt//r£ tto rtú. r— Érdemes számszerűen is áttekinteni az LNV és az 1977. évi tavaszi tetőző vízállások különbségeit. Vízmérce s:se:a=SBnssBB LNV cm. 1977 évi tavaszi tetőzés /cm/ SBBBB=S=SE=S£BS=BBS:BBBB Különbség cm. bbbbsbbb=::bss: Tiszabecs 680 332 348 Vásárosnamény 912 640 272 Záhony 758 506 252 Dombrád 890 606 284 Tokaj 872 765 117 Tiszalök 785 673 112 Polgár 728 683 45 Tiszafüred 773 751 22 Taskony 902 887 15 Tiszabő 935 915 20 Szolnok 909 880 29 Tiszaug 843 772 71 Csongrád 935 793 142 Szeged 960 767 193 BBsssssssassses BBsesaeessssB seasiBBasBsassssssscasssSES&i esBSsScsssBssa: Az adatok áttekintéséből kitűnik, hogy mind a felső mind az alsó Tisza szakaszon ahol nyárigátak alig szükitik a folyót a kialakult árhullám II.fokú vagy igen rövid III. fokú árvízvédelmi készültséget okozott,ugyanaz az árhullám a Középtiszavidéken tartós, az LNV-t erősen megközelítő árvízszintet eredményezett. A tiszaugi magas vizállás az Alpári nyárigát emelésével, a szolnoki vizállás az U;Jbögi,Vezsenyi, Tószegi, Mirhó-Szandai nyárigátak rendszerével,a Taskony-i igen magas vizállás a Tiszabő, Tiszasüly-Kőtelki nyárigát rendszer szükitő hatásával magyarázható. Az 1977-es tavaszi árviz Szolnok-i 880 cm-es vízállásnál mért 2027 m7sec-os vízhozama nem volt rendkívüli. Nagyobb vizhozam levonulása esetén kritikus helyzet 26