A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

és eredmény ellenére - még hosszú ideig számolni kell az ország erősen korlátozott védőképességű árvízvédelmi rendszerében nagy árvizek idején, jelentős személyi és anyagi erőfeszítéseket igénybe vevő, nagy kockázattal járó védekezési tevékenységgel. Ezért az ország árvízvédelmi biztonsága szempontjából nagyon lényeges annak a védelmi szervezetnek a felkészültsége és ütőképessége, amely az árvizek elleni védekezés feladatát látja el. Ez a feladat csak jól szervezett, műszakilag jól felszerelt, az ország egész területére kiterjedő, kellő gyakorlattal rendelkező szervezet segítségével oldható meg, mely megfelelő hatáskörrel és védelmi tervekkel rendelkezik ahhoz, hogy az ország erőit a védekezés szolgálatába állítsa. A meglévő védelmi szervezet ütőképességét, az elmúlt két évtized "agy árvizei elleni eredményes védekezésével megygőzően bizonyította. Ezt az ütőképességet a jövőben is meg kell őrizni, a szervezetet és felszerelését pedig korszerű színvonalon kell tartani. Az elmúlt évek során ebben a tekintetben is lényeges fejlődés történt. Helyszűke miatt azonban ebben a vonatkozásban nincs lehetőségem a részletes értékelésre, ezért csak a leglényegesebb eredményeket emelem ki. Ezek közül egyik legjelentősebb, hogy közel három éves munkával a VITUKI és a vízügyi igazgatóságok végrehajtották az egyik legfontosabb védelmi terv, a lokalizációs terv korszerűsítését. Ennek kapcsán olyan matematikai model készült, melynek segítségével - az eddiginél sokkal nagyobb megbízhatósággal nyomon lehet követni a mentesitett területekre esetleg betört vizek viselkedését és így kielégitő biztonsággal lehetett megtervezni a lokalizálás feladatait. A kidolgozott model nagy előnye, hogy nemcsak a tervkészítéshez használható, ahol is a legveszélyesebb esetek kiválogatása volt a főfeladat, hanem a modell továbbfejlesztésével - mely folyamatban van - lehetőség nyílik a ténylegesen kialakult árvízi helyzetben a várható események elemzésére. Kiépült a dunai és a tiszai jégtörőflotta, melynek a jeges árvizek elhárításában van jelentős szerepe. A védelmi szervezet erősítését szolgálta a védelmi osztagok közelmúltban végrehajtott szervezeti korszerűsítése, illetve Műszaki Biztonsági Szolgálattá való átszervezése is, melynek eredményeként a vízügyi igazgatóság különleges gépi felszereltséget és képzettséget igénylő szervezeti egységei kaptak egységes szervezeti formát. Ütőképességüket bizonyítja, hogy a magyar árvízvédekezés történetében először 1980-ban mintegy 50 cm-es vízszintkülönbség mellett sikerült a gátszakadást elzárni a Kettős-Körös jobbpartján. 245