A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
- a régi medernek a vizsgálat szerint a keresztezésnél milyen alakulata volt. Ezzel a kérdéssel a VITUKI Műszaki Fejlesztési Intézet árvízvédelmi kutatócsoportja foglalkozott és a topográfiai veszélyességre osztályozási pontrendszer t dolgozott ki. A pontértékek alapján öt veszélyességi osztályt különböztettek meg. Ez az osztályozás alapul szolgál a helyszini vizsgálatok sürgősségi sorrendjének kialakításánál. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a rejtett medrek és a velük esetleg együttjáró, a töltésre veszélyes rétegsor jelenlétét a légifényképek és térképek alapján végzett felderítésse l az esetek nagy részében egyelőre csupán feltételezzü k, valószinüsitjük, a tényleges helyzetet helyszini geofizikai és talajmechanikai vizsgálatok utján lehet meghatározni. A helyszini vizsgálatok sürgősségi sorolását célszerű volna attól is függővé tenni, milyen valószinűséggel várható a légifényképezés vizsgálata alapján, hogy a kijelölt helyen valóban régi meder keresztezi a töltést. A nyomvonal berajzolásának ugyanis többféle alapja lehet: - a meder fényképpáron mélyvonalként észlelhető és a térképen szintvonallal ki van fejezve; - a meder fényképpáron mélyvonalként észlelhető, de a térképen nincs kifejezve; - a mederre tónuskülönbségből következtetünk, térképen is kifejezett; - a mederre tónuskülönbségből következtetünk, térképen nincs; - a meder térképen ki van fejezve, fényképen nincs nyoma; - a medret logikai kapcsolat alapján huztuk- meg, stb. Nagyobb mennyiségű helyszini feltárás után statisztikai vizsgálatta l kimutatható, hogy a fényképi-térképi vizsgálatok differenciált eredményei nyomán milyen valószínűséggel várható pozitiv /régi medret feltáró/ helyszini feltárás. Erre egyelőre helyszini vizsgálatok hiányában nincs lehetőség. 5« Eredmények és feladatok A VITUKI-ban elsőként a Körösvidéki VÍZIG kezelésében levő töltésekkel foglalkoztak a VÍZIG megrendelése alapján. 1980 végén a teljes Kettős- és Fekete-Körös, továbbá a Hármas-Körös felső és a Sebes-Körös alsó szakasza mentén 175 km töltésre 258 keresztezési pontot jelöltek ki, melyek közül 21 a topográfiai veszélyesség szerinti pontrendszer I. /legveszélyesebb/ kategóriájába került. Ide sorolták - sajnos már ké 3on - a hosszufoki szakadás helyét is. A munkát a Műszaki Fejlesztési Intézet végezte a Vízrajzi Intézet közreműködésével. Folyamatban van a Vizrajzi Intézetnél a Körösvidéki VÍZIG kezelésében levő további töltések, valamint a Középtiszavidéki és az Alsódunavölgyi VÍZIG területére eső töltések vizsgálata. A VIZIG-ek kezelésében levő árvízvédelmi fővonalak mintegy 75 %-áról /kb. 2860 tkm/rendelkezünk olyan légifényképekkel, melyek a szóbanforgó felderités elvégzésére alkalmasak. Ez a mennyiség a Dráva és a Szamos kivételével nagyobb folyóink töltéseinek vizsgálatát lehetővé teszi. 960 km-nyi töltésről nincs vizügyi célra készült, tehát jól felhasználható fényképanyag. Figyelembe véve azt, hogy e védvonalak 3/4 része kétoldali töltés, mintegy 600 km fényképező repüléssel számolhatunk a hiány pótlásánál. 22
