A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

ÁRVÍZI ELŐREJELZŐ MODELL ÉS ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI A TISZA ALSÓ SZAKASZÁN Dr. Pálfai Imre - Boga T. László Alsótiszavidéki Vizügyi Igazgatóság Szeged Az Országos Vizügyi Hivatal kezdeményezésére a VITUKI 1978-ban programot készített a vízrajzi előrejelzések fejlesztésére /l/. Ennek keretében numerikus regresszi% ós árvízi előrejelző modellt dolgoztunk ki a Tisza alsó szakaszára és a Marosra /2/, s azt az 1980-1981. évi árvizeknél üzemszerűen alkalmaztuk. Tanulmányunkban a tiszai előrejelző modellt és alkalmazásának tapasztalatait ismertetjük. Célkitűzésűnk az volt, hogy az árhullámoknak a Tisza felső, majd középső szakaszán bekövetkező tetőzése után számszerű előrejelzést adhassunk a Tisza alsó szakaszán várható tetőzési magasságokra és a tetőzési időpontokra. A többváltozós lineáris regresszió-analízis módszerével sikerült olyan, általában 3-5 független változót tartalmazó előrejelzési egyenleteket meghatározni, melyek operativ előrejelzésre alkalmasak, bár megbízhatóságuk nem minden esetben elégíti kl a védelem irányitólnak igényeit. A modell alkalmazásának eddig kedvező és kedvezőtlen tapasztalatai is voltak. Az utóbbiak felhívták figyelmünket a továbbfejlesztés lehetőségeire. 1. Az előrejelző modell ismertetése 1.1. Az előrejelzésre sz

olgáló gggressziós egyenletek meghatározása A Tisza alsó szakaszán bekövetkező árhullám-tetőzéseket befolyásoló tényezők /független változók/ közül mindenekelőtt a Tisza felső szakaszán előállott te- ' tőzési értéket, valamint a célállomás ezzel egyidejű - a mederteltséget kifejező - vízállását vettük figyelembe. A kiinduló vizmérceállomások: Vásárosnamény, Tokaj és Tiszafüred, a célállomások: Tiszaug, Mindszent és Szeged. A Marosra korábban elvégzett vizsgálataink /3/ tanúsága szerint az árhullámok 149