A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

elképzelhető árhullámnak sem, hogy az minden érintett öblözet

et - a mai viszonyok között - elöntsön/. b,/ Az egyes öblözeténként1 várható károk számításához kiindulási alapként az egyszeri elöntésből adódó kár szolgált. Az elmúlt árvizek tapasztalatai ezzel szemben azt bizonyították, hogy a fellépő árvizek az öblözetek döntő többségében nem okoznak gátszakadást, elboritást /a védekezés sikeres/, mégis megjelenik az árvízkárok mindegyik eleme a sikerrel védett területeken, öblözetekben is. A tartósan megnövekedett vízszint oly módon átnedvesitheti a talajt, a osurgások, buzgár képződések olyan mértékűek lehetnek, hogy mindezek már önmagukban kiváltják a nemzeti vagyontéteie

k károsodását. Sikeres védelem esetén is bekövetkezhet, hogy az érintett öblözetben termelési értékkiesése

k keletkeznek /pl. a lakosság mozgósítása következtében/, sőt mentési, kitelepítés

i költségekkel is lehet ez esetben is számolni, illetve maga a védelem is jelentős rongálási károka

t idézhet elő. Az árvizi statisztikák alakulása alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy az árvizek kárhat&sai - egyre inkább - döntően az elöntésmentes árvizi eseményekhez kapcsolódnak. Nyomatékosan érvényesül a fenti állítás igazsága, ha a vizsgálat időhorizontja viszonylag hosszú /15-20 év/, ami az árvízvédelmi vizsgálatok /modellezés/ időhorizontjának megválasztása esetében természetes kritérium, o,/ Az emiitett modellek az árhullámok Időbeni tartósságát és annak hatásait nem vették figyelembe, Igy: , - Az egyszeri elöntés kárait függetlennek tekintették az elboritás időtartamától. - A gátak védőképességét függetlennek tekintették az árviz időtartamától. Hogy ez mennyire hibás felfogás, azt az 1970-es ós 197*»-es két tiszai árhullám párhuzamba állított példája jól mutatja. Ezen két hasonló magassági paraméterrel levonuló árhullám közül az első k'lC? Ft kárt okozott a másik pedig szinte semmit, d./ A védrendszerek "milyenségét" ezek a modellek - az a,, b., ós o., pontban foglaltak következtében - eg

y számmal jellemezték /védőképesség om-ben/. Ez - ugyancsak az a,, b., ós o,, pontbem megfogalmazott bírálatok alapján nyilvánvalóan óriási torzulásokat okoz a számításokban. Véleményünk szerint az egyes öblözeti vódrendszereket egységesen több paraméter megadásával szükséges jellemezni, ha megfelelő kópét akarunk kapni megbízhatóságukról, erősségükről, e./ Az eddigiek során a védekezési munkák problémakörének kezelése felszínesen ós felemás módon törtónt. A modellezők egy rósze költség /ráfordítás/ elemek 144