A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

2. Jelenle/j helyzet A főváros területén jelenleg a Dunán levonuló árvizek kártételei ellen Összesen 91,8 lem hosszúság elsőrendű árviavédelmi fővonal nyújt védelmet," Ez majában foglalja a folyamba ömlő kisvízfolyások /Barát patak, Aranyhegyi patak, Határ árok, Ilosszuréti patak, Szilas patak, Rákos patak/ torkolati szakaszainak a visszatöltésezéseit is. A védmüvek által védett terület 32,5 km2, az érintett lakosság száma I60.000 fő, mig a védett javak értéke közelitően 4,4 milliárd Pt. A védett területek a főváros mentén 16 árvédelmi öblözetet alkotnak, melyek közül a jelentősebb öblözetek az észak budai, a dél budai és a dél pesti Duna-partok mentén helyezkednek el. « - ' Budapest ártéri öblözetei és kiterjedésük, E-ról D felé haladva, a Duna jobbpartján: Csillaghegyi öblözet 6,42 km2 Aquincumi " 2,95 km2 Vizivárosi " o,19 km2 Albertfalvai " 1,43 km2 Káldor Adolf utcai " o,79 km2 Budafok-ITagytétényi " 6,42 km2 Dunatelepi " o,17 km2 Balparti öblözeteks Szilas jobbparti öblözet 2,97 km2 Szilas balparti " o,32 km2 Káposztásmegyeri uti " o,o9 km2 Megyeri uti " o,75 km2 Komp utcai M o,o5 km2 népfürdő utcai " 0,64 km2 Margitszigeti " o,71 km2 Március 15 téri " o,o7 km2 Csepeli 9,74 km2 A védvonal megoszlása a kiépités jellegétől függően az alábbi: Partfal jellegű védvonal 15,2 km Rézsüs partvédmü 28,3 km Pöldgát jellegű védvonal 48,3 km Védvonal teljes hossza 91,8 km Az elsőrendű védmüvek lciépitési szintjét meghatározó mértékadó árvizszin130