A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

illetve a Közép-Tiszára jellemző szimmetrikus árhullámalakot használták fel. A felszíni hozzáfolyás nélküli időszakra a felszin alatti táplálás csökkenését meghatározó kiürülés! folyamatra az alábbi formában adtak összefüggést: ln

Q = l

n Qmin + B e"°'

6 b ahol B - kezdeti állandó a t=o időpontban érvényes In Q értéktől függ, t - időváltozó 1 hónap egységben kifejezve Q . - a vízhozam abszolút minimuma min 2. A lineáris kisvízi előrejelző modell elméleti alapjai A idő alatt a szelvényen keresztül lefolyt vízmennyiséget két tényező összegeként vizsgálhatjuk: - felszin alatti vizekből hozzáfolyás; a mederben szelvényt. - a mederben lévő vízmennyiség azon része, amely a T

0 idő alatt elérte a vizsgált Tehát feltételezzük, hogy a Q időszak alatt nincs csapadék, amely befolyásolná a vizsgált lefolyást és felírhatjuk a következő összefüggést t + V t + «t t +t o }-o o Q = q + q

f

a (1) ahol T +T o T ° Q a vizsgált szelvényen keresztül folyt vízmennyiség a T és T +T"

r

i közötti időszakban, T +T o L-. q a lefolyt vízmennyiség azon része, amely a t időpontban már a mederben t t + *r volt és T

q idő alatt elérte a vizsgált szelvényt, a c o a T T és T +T közötti időszak felszin alatti hozzáfolyásának azon része, amely a f idő alatt elérte a szelvényt. t +tt t + «r •<— O " O —* qfa f

ü99

vé

ny

e a ^ • q-nak, és ez feltételezhető akkor felírhatjuk az alábT T bi kapcsolatot T +T T + tT o o Q = f ( ZZ q) (2) T T Jelöljük (W

g)

T-vel a T időpontban az S szakaszon a mederben levő vízmennyiségnek azon részét, amely eléri a vizsgált szelvényünket. Igy a szelvény középvizhozama a T és T + o közötti időszakban, és a W

T közötti kapcsolat Q

t

+T = f <w

s)

T (3

) o összefüggé ssel adható meg. Tulajdonképpen ez az összefüggés adja az előrejelzés alapját< ÍOO