A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

AUJESZKY GÉZA–BAKONYI SÁNDOR–DR. SCHEUER GYULA: Az egri gyógyforrások védőterületének kialakítási szempontjai

K7, EGRI GYÓGYFORRÁSOK VÉDÜTERÍiLF.MÍKK KIALAKÍTÁSI S ZEMP ONTJAI Aujeszky Géza - Bakonyi Sándor - dr.

Scheuer Gyula Földmérő éa Talajvizsgáló Vállalat Budapest As Eger-pataktól K-re feltörő gyógyforrások és azok környezetében lemélyitett vároai vizmükutak védelmének biztosítása mind sürgetőbb feladatként jelentkezik részben környezetvédelmi, városrendezési éa részben vízgazdálkodási problémák miatt. Ismertetjük a védteriilet kialakitáaának szempontjait, a helyi vízföldtani sajátosságokat és az ebből adódó műszaki megoldásokra teszünk javaslatokat. 1. Bcvezetca Eger, hazánk egyik legszebb ős talán karsztos jelenségekben lergazdagabb hegységünk lábánál helyezkedik cl. Ebből eredően a vizföldtani adottságokban döntően a hegységet felépitő különböző korú karbonátos kőzetekhez kötődő karaztvizföldtani viszonyok játsszák a fő szerepet /2/. Az egyéb kőzetek éa üledékek vizföldtani jelentősége már ennek megfelelően alárendeltebbek, ami réczbon abból fakad, hogy kifejlődésük alapján rossz vagy gyenge víztartóknak minősithetők, vagy pedig korlátozott eltörjedér.iiek, csak lokálisan fejlődtek ki, mint pl. az Eger-patakot kiaórő jó viztartó 03 vizvezető kavicsos rétege!:, Ezekkel az adottságokkal szemben a karsztos kőzetek, amelyekhez a repedéseikben, karsztos járataikban, tározott karszt- ós termális karsztvíz kötődik, általános elterjedcsüek, mert nagy felezini elterjedésben megtalálhatók a hegységi részeken, valamint a rájuk települő fiatal üledékek alatt elfedve, mélyen benyúlva az alföldi területek alá különböző mélységekre lesüllyedve. így Eger város alatt is megtalálhatók a- karsztvizet tározó karbonátos kőzetek különböző mélységre lesüllyedt rögei, amelyeket számos fúrás tárt fel. A város ós tágabb környezetének vizföldtani viszonyaival korábban legrészletesebben Schröter S. /5,6/ foglalkozott. A különböző időben megjelent dolgozataiban az akkori ismereteknek megfelelően tárgyalta és ismertette a térség vizföldtani viszonyait. Természetesen azóta az ismeretanyag jelentősen bővült részben az építésföldtani térképezéssel kapcsolatos kutatások és vizsgálatok,részben pedig a város vízellátásának megoldása érdekében végzett vízkutató fúrások éo hidrológiai megfigyelései: révén. '.Síhez kapcsolódóan még említést érdemel és érdekes adatokat szolgáltattak az egri várnál és annak környezetében végzett épitéshidrológiai megfigyelések és vize,-álatok különösen a gyógyforrások földtani múltjára vonatkozóan. : különböző célzatú és irányú vizsgálatok szolgáltatta adatok jelentősen fokozták ismereteinket a terület vizföldtani viszonyaira vonatkozóan. Számos uj - néha váratlan éo meglepőeredmény vált ismertté és ezek felhasználásával na már nemcsak a vizföldtani vi5