A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
LIEBE PÁL–DR. LORBERER ÁRPÁD: A baranyai termális karsztrendszerek hidrogeológiai és termodinamikai jellemzői
3. A mecseki mezozoikum É-i részének termális karsztvizei A Mecsek-hegység ÉNy-i előtere termális karsztvizrendszerének megismerése csak 1927-ben kezdődött a Sikonda-1 sz. fúrással, amely 1500 l/perc 35 °C-os Na-Ca-Hg-hidrogénkarbonátos vizet szolgáltatott. Jelenleg már mintegy 8-10 hévizkutat termeltetnek Magyarszék-Komló környékén. Keletebbre,az un. "északi pikkelyöv" területén,a Hidas-36 o ^ fúrással tártak fel 35 C hőmérsékletű termális karsztvizet. A Ny-i Mecsek középsőtriász /anizusi/ mészkőplatóján beszivárgó vizek túlnyomó része a nagyhozamu, leszálló tipusu hideg karsztforrásokon /pl. Tettye, Vizfő/ keresztül lép felszinre. A medencealjzat triász mészköveiben és dolomitjaiban továbbáramló és fokozatosan felmelegedő vizek a Ligeti-medence mélysüllyedékénél érik el maximális hőmérsékletüket, innen DK felé áramolva a Sikonda környéki hévizkutakban már lehűlt és hideg komponensekkel keveredett állapotban jelennek meg. Eredeti természetes megcsapolásuk: a fedő miocén homokos-kavicsos rétegekbe való átszivárgá s,korlátozott lehetett. A fúrások szerint ugyanis a karsztos üregek és járatok nagyrészt agyaggal, homokkal és kaviccsal /miocén kőzetek bemosott anyagával: WEIN GY. in: FORGÖ L. et al. 1966/ vannak kitöltve. Az egyik mánfai hévízkút és a Komlói Vizmü több langyosvizü kútja nem is közvetlenül az anizusi mészkövet, hanem csak a fedő miocén rétegeket csapolja meg. A kutak hozamának csökkenése /a kutinterferencia-nyomásdepresszió mellett/ részben a finomszemü kitöltésnek a szűrők környezetében történő felhalmozódásával, kolmatációval magyarázható. A medencealjzatban lejátszódó természetes áramlás közvetlen bizonyítékát csak a Gálosfa-1 fúrás 1980. évi hidrogeológiai vizsgálata szolgáltatta. Az eredmények alapján Gödre-Szénáspuszta és Ág-Alsómocsolád térségében irányoztuk elő ujabb hévizkutak létesítését /LORBERER A. 1980/. Az É-i pikkelyöv termálvizei valószínűleg csak Tolna megyében, Szekszárd-Kakasd térségében hasznosíthatók gazdaságosan. Tisztázatlan a mecseki karsztrendszer kapcsolata az un. " középdunántuli paleo-mezozóos mélykarsz t"-tal, az Igal-Dombóvár környéki karsztos hévizekkel /ALFÖLDI L.-BÖCKER T.-LORBERER Á. 1977/. 4. A szigetvári albai mészkőtároló hévize Feltárása a Szigetvár-3 fúrással kezdődött 1965-ben, jelenleg már 3 db hévizkut csapolja meg, közülük az egyiket - kisérleti jelleggel - a felhasznált héviz visszavezetésére alkalmazzák. A héviz vízminőségi jellemzői alapján már korábban megállapítható volt, hogy az nem származhat kizárólag a mészkőösszletből, hanem valamilyen homokköves tárolón is keresztül kell szivárognia. Feltételezésünk szerint ez a permi homokkőösszlet lehet, amelynek közvetítésével a szigetvári tárolórész a mecseki mezozoikum felől is kaphat utánpótlódást. Az uj III.sz. hévizkut felsőpannon homokrétegei között az albai mészkő áthalmozott anyaga kimutatható volt, - igazolva a hidrodinamikai és geotermikus vizsgálatok alapján már korábban /KASSAI M.-LORBERER A. et al. 1978/ felismert koncentrált karsztvízfeláramlást a kréta mészkőrögből a fedőrétegekbe. A község D-i határában és Szentlőrincen létesült, felsőpannon homokrétegekre telepitett hévizkutak az un. "Mecsekaljavonal" neogén törészónája révén /L. az 1. ábrán/ részben szintén karsztviz-eredetü, kevert hévizet szolgáltatnak. A pettend-dobszai felsőpannon hévizkut vizének hasonló kémiai összetétele és a/környezetéhez viszonyítva/rendellenesen magas hőmérséklete és nyomása a Szigetvár-Harkány hidrodinamikai kapcsolat lehetőségének közvetett bizonyítéka lehet. öl
