A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
LIEBE PÁL–DR. LORBERER ÁRPÁD: A baranyai termális karsztrendszerek hidrogeológiai és termodinamikai jellemzői
Megcsapolás Vizhozam Hőmérséklet Hőteljesitmény /m 3/ P/ l°ci /kW/ Harkány 2,0 X 62 7257 Büdöstapolca 0,3 20 209 Siklós 4,0 24 3907 Kistapolca-Beremend 4,5 24 4396 Egyéb 1,5 11 104 Egyéb 12,3 15873 xbecsült adat az első kut vizhozama alapján Ehhez járul a források környezetében felfűtött kőzeteken keresztül, konduktív uton tá2 vozó hő, ami - a mintegy 100 km -es területen - kb. 10 000 kW, tehát a konvektiv hővel azonos nagyságrendű hőteljesitményt jelent az átlagos földi hőáramon felül. Honnan származik ez a hőmennyiség? A nyiltkarsztos területeken a leszivárgó karsztvizek által elvont hő nem lehet több 2-3000 kW-nál - a peremi /fedett/ hűtött területeket is figyelembevéve pedig 10 OOO kW-nál. Ha a harkányi melegvizfeltörés eredeti hőhozamára vonatkozó becslésünk túlzott lenne, akkor is azt a következtetést kell levonnunk, hogy a Vil lányi-hegységbe leszivárgó karsztvizek csak a langyos források utá np ótlását biztosithatják, a harkányi- melegvi z - bár keveredik ezekkel - m áshonnan szá rm azi k . Ebben az esetben a vízmérlegünk nem zár pontosan, de ez a pontatlanság az adatok becsült jellege miatt elfogadható. A kisebb karsztos rögökbe beszivárgó, illetve a Dunába és a rétegvizekbe átadódó vízmennyiségeket ugyanis elhanyagoltuk. ' Az alaphegységre vonatkozó mélyföldtani adatok /1. ábra/ ismeretében megkockáztatjuk azt a feltevést, hogy a h arkányi melegviz-elöfordulás Szigetvár-Bogádmindszent von alában, - részben ujpalaeozóos homokköves tárolókőzeteken keresztül - a Ny-i Mecsekkel áll kapcsolatba n. A Szigetvár-Ny-i Mecsek kapcsolatot az eddigi szigetvári termelés hatására bekövetkezett, a rá ny talanul kismértékű nyomáscsökkené s feltétlenül alátámasztja. Szigetvár és Bogádmindszent között nincs vízföldtani adatunk, viszont a Bogádmindszent-Harkány kapcsolatot a köztes terület felfűtött jellege, a hidrogeokémiai- és nyomásviszonyok egyaránt igazolják /LORBERER Á. 1979/a./. A tároló kiemelt jelentőségű gyógyászati centrumának, Harkányfürdőnek a hévizkutjai eddig kizárólag a ZSIGMONDY V. által feltárt magasrög területére települtek. A gyógyfürdő és a környező települések vízigényének, illetve a tárolóból kitermelt hideg és meleg karsztvizhozamoknak ugrásszerű növekedése 1970 óta nemcsak a források elapadását, de a tároló fokozódó nyomáscsökkenését is eredményezte. A szabad kifolyású hévizkutak egyre mélyebb üzemi szintek mellett is csak ideig-óráig biztosítják a fürdő 3,0 m 3/perc • vízigényét /4. ábra/. A VI.sz. uj tartalékkutat szivattyús üzemeltetéssel termeltetnék, ami /-1,5 m-nél mélyebb üzemi szintek esetében/ a rögöt fedő, szennyezett talajvizet tartalmazó rétegek "megszivását", já ruléko s s zennyező utánpótlódá s kialakulását eredményezhetné /LORBERER Á. 1979/b/. Emiatt napirendre került a gyógyfürdő vízbázisának áthelyezése Ny-i irán yb an, Terehegy térségé be; ahol megfelelő vastagságú vízzáró fedőrétegek védelmében.magasabb hőmérsékletű és töményebb hévíz lenne feltárható, - kiegyenlítve a héviz-távvozeték várható bőveszteségét -és függetlenítve a vízbázist a környező hideg-karsztvíz- és rétegvizkivételek közvetlen hatásaitól. 80
