A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

KRAFT JÁNOS–SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ: Pécs építéshidrológiai térképezése

vizáteresztőképességül: alapján osztályoztuk, melyek közvetlenül c rétegekre korlátozódnál:. Igy elkülönítettünk jó, közepes, közepes és gyenge, valamint gyenge vizvezető tulajdonGágu kőzeteket, területrészeket. Jó vizvezető adottságua

k a karsztosodott felületű, triász időszak középső /anizuszi, ladini/ emeleteiben megtalálható képződmények. A mezozoós rétegek felett lévő vékony talajtakarón keresztül a osapadékviz könnyen beszivárog, melynek alsó határára üregrendszer jött létre. A területrészen a felszin alatt csak karsztviz található, mely a Tettye forrást io táplálja. Utánpótlódása a csapadéktól függ, melynek változásaira igen érzékenyen és gyorsan reagál. Felszinközeli viz, talajviz nem tud létrejönni, mivel a vizvezető mészkő repedései, hasadékai, a felszínig kifutnak. Közepes vlsvozető kőzetekhe

z sorolhatók a szarmata és pannon rétegek. A szarmata mészkő rétegkifejlődése, tömörsége helyenként igen változó. Azon a területrészen, ahol tömött, vizzáró tulajdonságú, a felette lévő pleisztocén rétegekben mozgó talajvizet nem tudja a mélyebb rétegek felé továbbítani, ezért ilyen területeken felszinközeli viz található, pincevizeket okozva. Azokon a helyeken pedig, ahol a szarmata mészkő nyitott vetőkkel átjárt, karsztosodott tulajdonságú, a területre jutó felszini és felszínalatti vizeket a mélybe vezeti, ezért felszinközeli talajviz nem tud kialakulni. A pannon rétegek - az É-i peremi részen - érintkezve a közepes és gyenge vizvezető tu]ajdonságu rétegekkel - leszívó hatást fejtenek ki a felszínalatti vizre. Kzért kis távolságon belül is nagy szintkülönbségek jönnek létre a felszínalatti vizeknél. K

özepes én gyenge vizvezető adottságú kőzetek a

z alsó triász üledékek elterjedési területe, ahol az egyes rétegek eltérő vizvezető tulajdonsága miatt, kettős minősítést alkalmaztunk. A pelitcs rétegekben elhelyezkedő palás agyag nagyon gyengén vizáteresztő, viztárolásra nem alkalmas. A tektonikailag nagyon igénybevett területrészen, törések és gyűrődések miatt jelentős a repedezettség, igy e helyen lévő rétegek alkalmasak a vizvezetésre. Felszínalatti vize, rés és hasadékviznek minősül. Gyenge vizvezető adottságú kőzetekhe

z soroltuk a permi időszaki vörös homokkövet, jura rétegek elterjedési területét, az eróziós völgyek pleisztocén, holocén völgykitöltését az ábrázolt medencerésszel együtt. A permi vörös homokkő elterjedési területén megállapítható, hogy a csapadék beszivárgása korlátozott. A kőzet vizvezető képescége csak a törésvonal mentén jelentős, csak igen kis területrészen. A jura időszak kőzetei a törésvonalaknál képesek a vizátadásra, de másutt gyenge vizvezetőképességüek. ;t03sz vizvezető tulajdonsára

, alaphegységhez tartozó kristályos, magmás kőzetek, melyek tektonikus igénybevételt szenvedtek, felső szakaszuk erősen mállott. Rossz vizáteresztőképességük miatt, e területrészen csak beszivárgó vizekkel számolhatunk a felszinközelben. Vizűket lejtőirányba továbbitják a többi vizáteresztő rétegek felé. 61