A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
HEYDUCK GYÖRGY–LIEBE PÁL: A mélységi vízkutatás és megfigyelés műszerezettségi és módszertani kérdései
A MÉLYSÉGI VÍZKUTATÁS ÉS MEGFIGYELÉS MŰSZEREZETTSÉGI ÉG MÓDSZERTAHI KÉRDÉSEI Heyduck György Vizkutató Ó3 Furó Vállalat Liebe Pál VITUKI I. Vizrajzi Intézet A tanulmány a mélyfúrású kutak létesítésekor és Üzeme közben mérendő hidrodinamikai jellemzőkről, a mérésre szolgáló műszerekről ad rövid áttekintést, különös tekintettel a folyamatban lévő fejlesztési munkákra, áttekinti a mérési adatokból számitható kut és réteghidraulikai paramétereket is. A kutak ópitéskori vizsgálatain kivül foglalkozik az üzemi mérésekkel és időszakos kutvizsgálatokkal, valamint felvázolja egy országos figyelőrendszer koncepcióját, amelyben az épitÓ3kori és időszakos vizsgálatok, a termelő- és a figyelőkutak rendszeres mérése egységes rendszert képeznek. 1. A hidrodinamikai vizsgálatok cél.ja Az elkészült kut alapadatainak megállapítása, a kutkiképzés minőségének ellenőrzése, a vizadó réteg várható viselkedésének ismerete, a biztonságos vizhasznositás elengedhetetlen feltétele. Az elvégzendő vizsgálatok fajtáit, gyakoriságát a kut szabvány és különféle OVH-KFH rendeletek, utasitások szabályozzák. A szabályozás az összesen szükséges ismereteket átfogja, gyakorlati végrehajtása azonban hiányos /l. ábra/. Az üzemeltető a rendszeres méréseket felesleges költségnek tekinti és csak már komoly üzemzavar bekövetkezte után fordul szakvállalathoz. A folyamatos adatsorok hiánya nemcsak a kutszerkezet elöregedésének felderítését neheziti, de a készletek alakulását, a várható rétegenergia csökkenés előrejelzését teszi megbi zhat atlanná. Üzemi feladatnak, karbantartás jellegűnek kell tekinteni, a kut vízhozamának, vízszintjének, hőmérsékletének megmérését. Ezek a mérések könnyen, olcsó eszközökkel, különösebb szakértelem nélkül is elvégezhetők. Az adatsorok grafikus ábrázolása igen jó segitséget ad a kutszerkezetben hirtelen bekövetkezett változások felismerésére, de a vizkészlet alakulására is. A gyakori vizhozammérés pótolja egyszerűbb esetekben a kitermelt vízmennyiség folyamatos összegező műszerrel történő mérését is. Időszakosan azonban szükséges, a fentieknél magasabb szinvonalu, és ezért költségesebb műszeres mérés is. A kut szerkezetre jellemző mennyiségek a vizkőkiválás, a feltöltődés mértéke, a kuttermelékenységi tényező alakulása, hidraulikai ellenállások változása, homokolás, stb. 35