A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. DÉNES GYÖRGY: Karsztvizeink tricium tartalmának vizsgálata

A kevert vizeknek nem egyszer sikerül a fiatal és idős komponenseit külön-külön is feltárni. így pl. a miskolci Tapolca-forrás kevert vizet hoz a felszínre: a 2. oz. kut vizének tricium koncentrációja 1976. januárban 56 TU, ugyanakkor a mellette lemélyitett fúrásból feltörő idős /meleg/ komponens tricium tartalma nulla, a közelében táróhajtással elért fiatal /hideg/ komponens tricium koncentrációja pedig 106 TU volt. /13, 14/ De mélyfúrás és táróhajtás nélkül is szemléletesen láthatjuk a 4. ábrán bemutatott alsóhegyi források önmagukért beszélő tricium vizsgálati eredményeit: a fiatal leszálló karsztvizeket felszinre hozó Vecsem- vagy Kastélykerti-, a túlnyomórészt a nyomás alatti mélykarsztból feltörő, idős, szubtermális vizet produkáló Lótusz-forrás és a szomszédságukban kevert vizet felszinre hozó Pasnyag-, Rongyos-kut és Bódva-Tapolca-források vizének jellemző tricium koncentrációit. 4. A karsztvizek tricium vizsgálata ut.ján szerezhető információk és azok hasznosítása A karsztvizekben sok éven át végzett tricium koncentráció vizsgálataink sorozataiból olyan következtetéseket vonhatunk le, hogy - a viszonylag magas trícium koncentráció általában a jól karsztosodott, szabad felszinü mészkőkarsztból származó, túlnyomórészt a leszálló karsztviz övezetéből utánpótlódó források vizére jellemző; - a közepes és alacsonyabb tricium koncentráció a rosszul karsztosodó kőzetből, dolomitból, dolomitos mészkőből származó karsztvizre jellemző, vagy pedig arra utal, hogy a forrásban fiatal és idős vizek keverednek; - az igen alacsony, nulla vagy ahhoz közel álló tricium koncentráció a karsztforrásban az idős vizek túlnyomó szerepét jelzi, amelyek nagyobb mélységből vagy/és nagyobb távolságból érkeznek a forráshoz. Egy adott karszt forrásnak a környező forrásokénál magasabb hőfoka csupán arra utal, hogy a forrás több Vagy kevesebb mélységi vizet is a felszinre hoz. De egyedül a hőfokból a fiatal és idős vizek keveredési arányára egyáltalán nem lehet következtetéseket levonni, hiszen az idősebb viz nem föltétlenül magasabb hőfokú is. A tricium koncentráció párhuzamos vizsgálata viszont éppen ezen a téren nyújt biztos támpontot, mert a magasabb hőfokú karsztforrások TU értékeinek összehasonlítása a tricium vizsgálattal bizonyítottan leszálló fiatal karsztvizeket felszinre hozó szomszédos karsztforrások azonos időpontban mért tricium koncentrációjával erre kellő lehetőséget ad. Számitásokkal még a mélységi összetevő eredeti hőfokára is kaphatunk esetenként némi támpontot. /9, 12/ . ;• . : - . .' - 'a 1 5 '" á ' ,;. ; y; • á A karsztvizek tricium koncentrációjának kiértékelése lehetőséget nyújt kedvező esetben annak megitélésére is, hogy a vizsgált karsztforrás hidrográfiai rendszeréhez tartoznak-e aktiv viznyelők vagy 3em. Ennek lehetőségét a tricium tartalom /illetve ami ezzel egyet jelent: a fiatal komponens/ hiánya - a viz hőfokától teljesen függetlenül - megnyugtató biztonsággal kizárja. Ha a leszálló karsztviz övéből utánpótlódó karsztforrásoknál a TU értékek feltűnő kiegyenlítettségét tapasztaljuk, akkor az a tény, hogy a csapadékok tricium koncentrációjának évszakos ingadozása a forrás vizében nem tükröződik, ugyancsak arra utal, hogy a rendszernek ktiv viznyelői nincsenek. A fentieknek megfelelően már eddig is eredményesen hasz26