A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. DÉNES GYÖRGY: Karsztvizeink tricium tartalmának vizsgálata
A telitett karsztba kerülő csapadékeredetű vizek lejutnak a néha nagy mélységbe levetődött, de a vető mentén a felszini karszttal érintkező karsztos kőzettömegekbe is, amelyek fölött gyakran nagy vastagságú vizzáró Ö3szletek helyezkednek el, mélyen a szabad felszinii karsztban kialakult karsztvizszin alá leszoritva a fedett, nyomás alatti mélykarszt vizkészleteit. A mélykarsztban a geotermikus gradiensnek megfelelő hőfokra felmelegedett karsztviz a hidrodinamika törvényeinek megfelelően a legmélyebben fekvő lehetséges megcsapolási hely, a hegylábi karsztforrás felé halad, a legalkalmasabb vető, illetve repedések mentén, felszálló mozgással. A leszorított tükrü, nyomás alatti mélykarszton át a forráshoz érkező /a 2. ábrán 4-gyel jelölt/ termális vagy szubtermális karsztviz utja évszázadokig, évezredekig, évtizezredekig eltarthat. /Pl. a Gellérthegy 3. sz. észlelőfurásából vett vízminta korát a hannoveri izotóplaboratórium radiokarbon vizsgálattal 15.440 í 750 évesnek határozta meg, a nyirádi bauxitbányából kiemelt 23 C°-os karsztvizminta korát ugyancsak a hannoveri laboratórium 12.000 évben állapította meg./ Ilyen idős vizekben tricium már nem fordulhat elő. 3. A tricium a karsztforrások vizében A VTTUKI-ban évek óta folyó kutatások során az ország valamennyi számottevő karsztvidékének forrásvizeiben vizsgáltuk a tricium koncentrációt és több helyütt annak folyamatos alakulását is. /6, 8, 9, 11-14/ Ezúttal példaként az Aggteleki-karsztvidék keleti szárnyán elterülő Tornai-Alsó-hegy vizföldtani viszonyait és forrásai vizének tricium koncentrációját mutatjuk be a 3. és 4. ábrán. /10, 11/ A4, ábrára felvitt adatokból szemléletesen látható, hogy - bár a három ábrázolt vizsgálatsorozattal átfogott tiz esztendő alatt a csapadékvizek tricium koncentrációjának lecsengése folytán a leszálló karszt fiatal vizeit felszinre hozó források vizének tricium koncentrációja is erősen lecsökkent - mindhárom adatsort ábrázoló oszlopon markánsan elkülönül három jellegzet es forráscsoport. Ezeket az ábrán a szemléletesség érdekében szaggatott vonalakkal határoltuk el egymástól. Az ábra adatoszlopainak felső szakaszán tömörülnek a jól karsztosodé mészkőösszletek leszálló karsztviz övéből utánpótlódó, fiatal vizeket felszinre hozó karsztforrások és vizük tricium koncentrációjának TU értékei, amelyek csekély eltolódással követik a csapadékvizek tricium koncentrációjának lecsengő tendenciáját. A 4. ábra adatószlopainak középmezőnyében, a két szaggatott vonal között egyrészt olyan forrásokat és vizük tricium koncentrációjának TU értékeit figyelhetjük meg, amelyeknek vize dolomitkarsztból, illetve rosszul karsztosodé, dolomitos mészkőből származik, másrészt olyanokat, amelyekben a fiatal leszálló karsztvizek és a nyomás alatti mélykarsztból vetők mentén feltörő szubtermális idős karsztvizek keverten lépnek felszinre. Végül mindhárom adatoszlop alján ugyanannak a két langyosvizü forrásnak a nevét és vizük tricium koncentrációjának adatait találjuk, amelyek túlnyomórészt a nyomás alatti mélykarsztból vetők mentén felszálló szubtermális karsztvizet hozzák felszinre, amelyhez csak a felszin közelében keveredik csekély mértékben fiatal karsztviz. /12/ 23
