A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. DÉNES GYÖRGY: Karsztvizeink tricium tartalmának vizsgálata
KARSZTVIZEINK TRÍCIUM TARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Dr. Dénes György VITIJKI I. Vízrajzi Intézet Budapest Az eltérő triciuin koncentrációjú karsztvizek vizsgálata támpontot nyújt az utánpótlődást biztositó kőzetidom kiterjedésére és áteresztőképességére, a mélységi és leszálló karsztvizek keveredési arányára, karszthidrográfiai összefüggések igazolására vagy kizárására. A tricium vizsgálatok révén nyert adatok segitséget adnak a karsztkutak és források védőidomának meghatározásához, a karsztvizek mennyiségi ós minőségi védelméhez. A tricium tartalom vizsgálatok felhasználásának lehetősége a jövőben is fennáll. 1. A tricium r's bekerülése a karsztvizekbe A tricium /H-3 vagy T/ a hidrogén /H-l/ 3 tömegszámú radioaktiv izotópja, feleződési ideje 12,26 év. Természetes előfordulása a légtérben minimális, de az 1952-ben megkezdett légköri termonukleáris robbantáaok folytán roppant tömegű tricium került az atmoszférába. A tricium, mint hidrogén atom a vizmolekulákba beépül. A csapadékként lehulló atmoszférikus vizekben a légköri termonukleáris robbantások előtt is kimutatható volt, de koncentrációja az 1952. év előtt hullott csapadékvizekben általában nem érte ol a 10 tricium egységet 3em. /I/ A tricium egysége az angol Tritium Unit rövidítéséből TU, 1 TU = 1 H-3 / 10 1 8 H-l. A légköri termonukleáris robbantások megkezdését követően a Magyarországéhoz közeli északi szélességi körön fekvő és az óceántól hasonló távolságban lévő Ottavában az 1950-es években 1000 TU fölötti, az 1961-62. évi nagy robbantásokat követően, 1963-ban Ottavában és Bécsben is 6000 TU fölötti tricium koncentrációt is mértek a csapadékvizekben. /2/ Az 1. ábra összeszerkesztve ábrázolja az 1953-60. évi ottavai és az 1961-72. évi bécsi, /3/ valamint az 1972-79. évi magyarországi csapadékok tricium koncentrációjának havi értékeit. Az ábra szemléletesen mutatja az atmoszférikus konvekciók folytán minden évben megfigyelhető évszakos ingadozásokat, a tavaszi-nyáreleji maximumokat és téli minimumokat, valamint az 1950-e3 évek légköri termonukleáris robbantásai nyomán kiugró értékeket, továbbá az 1961-62. évi nagy robbantások nyomán jelentkező csúcsot, majd azt követően a tricium koncentráció exponenciális csökkenését, azután az 1967-ben megkezdett kinai légköri termonukleáris robbantás sorozatok nyomán a lecsengés ismételt lefékeződését. /4/ Bár az 1963. évi maximum óta a csapadékvizek tricium koncentrációja fokozatosan csökkent, de teljes lecsengésre, az 1952. év előtti koncentráció visszaállására nem számithatunk, egyrészt az ismétlődő kinai légköri termonukleáris robbantások, másrészt az egyre szaporodó atomerőmüvek és más nukleáris berendezések tricium kibocsátása miatt. /5/ Az ezredfordulóig előraláthatólag belépő fúziós atomerőmüvek fokozott tricium kibocsá19
