A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

SZALA PÁLNÉ–JAKAB ZOLTÁN–SZEPESSY ANDRÁS: Bányavizek hasznosítása a borsodi regionális vízelleátási rendszerben

Már több mint egy évtizedes múltra tekint vissza borsodban is a gondolat, hogy a bányászati munkafolyamatok során kUlszinre emelt viz hasznosítását meg kell oldani. Ez annál is inkább kézenfekvő, hiszen óriási mennyiségű - igaz szennyezett bányavíz kerül a befogadókba, miközben a térség ivó és ipari viz ellátásának bővítése a fent emiitett gondokkal jár. A Borsodi Szénbányák már tett lépéseket a megoldás felé, azt azonban be kellett látni, hogy a szennyezett bányavíz tisztítására berendezkedni gazdaságilag még nem indokolt. Sokkal kedvezőbb azonban a helyzet, amikor a bányászat saját vízvédelmi feladataitól szorítva egyes aknáinál áttér a megelőző védelemben külszíni vízszint süllyesztési módra. A Borsodi Szénbányák termelő tevékenységét közismerten laza üledékes rétegsorban kifejlődött széntelepekben végzi. Az üledékek nagy hányadban homokok, általában jelentős túlnyomással biró feszitett tükrü rétegvízzel. Ismert, ugyanakkor ma már megengedhetetlen, hogy a bányában csepegő, csurgó viz nagy értékű, komplex fejtési berendezések hatásfokát felére vagy még nagyobb arányban lerontsa. A szükséges intézkedés tehát a megelőző vizszintsüllyesztés. Egyes területeken ennek külszin-i kutakkal való elvégzése lehetővé teszi a termelt, szennyezetlen viz más irányú értékesítését. Az elmondottak értelmében jelenleg és a közeli jövőben 4 almaterületen végezhető víztermelés hasznosítás céljából. Ezt ábrázolja a mellékelt diagramn, melyen alul láthatók a termelhető vízmennyiségek a termelés lehetséges indulásának és feltételezhető befejezésének időpontjával. Felül az összes víztermelés mennyiségi idősora. A diagramban a termelhető minimumokat szerepeltetjük. Uj vízkészletek feltárása és hasznosítása: Az egyik lehetőség, hogy a közvetlen Kazincbarcika mellett lévő Szelesakna vizét hasznosítsuk a BRV ivóvizrendszerében. A Magyar Hidrológiai Társaság Bányavizek hasznosításával foglalkozó Munkabizottsága 1979-ben tett javaslatot a felhasználásra. A bányaművelést megelőzően külszíni vízvédelmi rendszer kiépítésére került sor. A területen a felszin alatt közvetlenül holocén - pleisztocén ártéri üledékek vannak, ebből 6-15 m kavicsos réteg, mely a Sajó és a Szuha-patak medrével összefüggésben áll. 132