A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. SCHEUER GYULA–TÓTH IMRÉNÉ: Budapest építéshirdológiai viszonyai
következő főbb esetek különböztethetők meg: A patak bármely vízállásnál betáplál a víztartóba , mert a talajviz szintje mélyebben helyezkedik el. A patakmeder függő helyzeti! /pl. a Rákos-patak a Kerepesi útnál/. A pata!: folyamatosan és állandóan megcsapolja a talajvize t, mert szintje mindig magasabb, mint a vizfolyásé /pl. a Szilas-patak a Simongát u. környékén/. Knycnsnlyi helyzetbe n a patak vízállásától függően, hol megcsapolja, hol táplálja a talajvizet. /Rákos-patak torkolat előtti szakasza/. Ezért egy adott terület vízföldtanának és ópitéshidrológiáj.ának jellemzése, osak a tágabb környezet tényleges viszonyainak felderítésével, az összefüggések ismeretével oldható meg. III. Fe lszínalatti vizek és különböző viztartó képződmények hidrológiai kapcsolata Budapest területén és környékén a földtörténeti események hatására különböző kőzetek és üledékek keletkeztek. így a triász időszakban főleg dolomit és mészkő, a későbbi korokban pedig karbonátos kőzetek, melyek alárendeltebbek. Túlsúlyra jutna!: az agyagos, homokos tengeri, tavi képződmények, majd ezek lerakódását követően, a szárazföldi és folyóvízi üledékek. E sokszinü kőzetkifejlődésből, valamint egymáshoz viszonyított helyzetükből eredően, különböző viztipusok különíthetők el, amelyek horizontálisan és vertikálisan egymás alatti vizemeleteket alkotnak, sok esetben keverednek egymással. Ehhez az összetett és bonyolult vízföldtani helyzethez még olyan helyi, a szokványostól eltérő adottságok is kapcsolódnak, amelyek különleges vizek, karsztos hévizek keletkezését és felszinre törésüket teszik lehetővé. Figyelembevéve a tárolókőzet térbeli helyzetét, a tárolás módját, mélységét és a felszini atmoszférikus jelenségekkel való kapcsolatát, az alábbi vizek különí thetők cl: - partisziírésü viz - talajviz - rétegviz - rés- ós hasadékviz - karszt és karsztos héviz - kevert viz - kettős porozitású kőzet vize - ásványvíz Ezek a vizek a különböző viztartó képződményekben tározódnak. A jelentősebb viztartó képződményekről és azok elterjedéséről az alábbi áttekintő ismertetést adjuk. Triász A Budai hegység felszíni képződményeinek jelentős részét középső £s_felső_triász í,dŐ3zaki_mé3zkövek_és dolomitok alkotják. Nagyobb összefüggő felszini előfordulásai ismeretesek a Nagy Kevély és a Hármashatár-hegy rögvonulatainak területén, valamint a János-hegy, Szabadság-hegy környékén. A harmadidőszaki képződmények alól kisebb rögként számos helyen bukkannak ki. A pesti oldalon a fúrások mindenütt kimutatták a nagyobb vastagságú harmadidőszaki é3 negyedkori képződmények 127
