A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. SCHEUER GYULA–TÓTH IMRÉNÉ: Budapest építéshirdológiai viszonyai

II. A felszíni vizek épitéshldrológíai adottságokat befolyásoló szerepe a. A Duna_kapc_solata a felszínalatti vizekkel_és ezekre gyakorolt hatása A Dunának több irányú kaposolata van a felszínalatti vizekkel, ezórt környezetében jelentős a hatás a vízföldtani viszonyokra /Szabó Gy.1967/. A Duna képezi e terület felszíni- és talajvíz erózióbázisát. Eróziós és akkumulációs tevékenysége, közvetve, vagy közvetlenül dlapvetően hozzájárult a mai vizföldtani helyzet kialakulásához. A vizsgálatok szerint a Dunának kettős szerepe és kapcsolata van a felszínalatti vizekkel. 1. Közvetle

n akkor, ha a folyó és a víztartó képződmények vize között közvetlen hidrológiai kapcsolat áll fenn. A folyó mindkét oldalán, általában az általa lerakott kavicsos homok, homokos kavics fordul elő, a benne mozgó talajvízzel. A Dunának 7 m-t meghaladó vizszintingadozása, a levonuló árhullámok, vagy alaosony vízállások tartóssága, erősen kihatnak a talajvízszintre. Árhullámok esetén a folyó vlsszaduzzaszt a rétegekbe, megemeli a talajvíz szintjét. Ez annál nagyobb területre terjed kl, minél tartósabb a magas vízállás. De "függvénye a folyót kisérő rétegek kiterjedésének is. Miután a Duna a talajvíz fő megcsapolója, tartós kisvizállások esetén alacsony talajvízszintet okoz. Tehát, a Dunának k ö r n;y_e zet_ére

x talajvízszint emelő £s_csökkenjtő_hatása van. Azokon a folyó-szakaszokon, ahol a partokat szád-, támfallal rendezték, a folyó hidrológiai hatása csökkentett mértékben jelentkezik /Margitsziget, Csepelaziget közötti parti sávban/. i 2. A Duna közvetett hatáaát a vele kommunikáló talajvizén keresztül fejti ki a különböző tipusu vizekre. Ilyen közvetett hidrológiai kapcsolat mutatható ki: a karszto8 hévizeknél, rétegvizeknél, kettőr porozitású kőzetek vizénél. A Duna_közvetett_hatása azoknál a kara£tos_hévforráaoknál jelentkezik,_amelyek a j.ó_vízvezetőj_ közvetítő üledéken keresztültörve jutnak a felszínre, a karsztrezervoártól független rendszert alkotnak. Közvetlen hidrológiai kaposolatuk van azonban a folyóval, amely vízszint szabályozó szerepet tölt be. Ennek alapján belátható, hogy a szemcaéa üledékek nemcsak egyszerű közvetítői a Mszálló forrásvizeknek, hanem aajátoa, a különböző vizek között kialakult kölcsönhatásról van szó. Ilyen kapcsolatot találunk a miocén, felsőpannon ós felsőpliocén víztartóknál, melyekre közvetlenül rátelepülnek a negyedkori folyóvízi üledékek. b. A £atakok és_vizfolyások_hidrolÓ£Íai_s_zere£e_és hatás_a_a_talaj

vizre A fő erózióbázishoz igazodóan kialakult felszini vízhálózat, valamint a lejtésés vizföldtani viszonyok szabta felszínalatti vízmozgás következtében, jelentős 125