A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

SAJGÓ ZSOLT: Hidrogeolóigia védőkörzetek kijelölésének tapasztalatai felszínközeli rétegből történő vízszerzéseknél

4.1.2. A hidrogeológiai védőkörzebcn belüli műtrágyázás opbimálÍ3 mértékének ni e gh a t ár o z ás a A hidrogeológiai védőkorze

b általában olyan nagy berülefcre terjed ki, hogy az már nem vonható ki a mezőgazdasági tevékenység alól, de a bevékenysógeb bizonyos előírásokkal korlátozni kell a vízminőség megőrzése - javitáaa érdekében, különösen obt, ahol mÚ3 vízszerzési lehetőségek nincsenek. A korlátozások a műtrágyázás mennyiségének és időbeli alkalmazásának előírására egyaránt kiterjedhetnek és hatásukat rendszeres vizminőségvizsgálabbal ellenőrizni kell. Vizsgálatokat végeztünk a vizmüvek habásberületén belül kiszórható műtrágyák optimális mennyiségének meghatározására. Külön vizsgáltunk ötéves periódusokat ós olyan eseteket., amikor a mübrágyafelhasználás kiugróan magas volb. Az ötéve3 időszak alabt a talajvízzel kitermelt N mennyiség a fedőréteg kedvezőbb kifejlődése esebén 2o-25 %-a, a kedvezőtlen helyeken pedig Jo-'lo %-a volb a kiszórt mübrágyának. Ugyanezek az érbékek egy-egy hidrológiai periódusban kiugróan magas mübrágyázás mellett 35 %-ra, illetve 5o 60 %-ia emelkedbek. Az általunk vizsgálb vízmüveknél mindegyik esebben meg lehebebb állapitani egy olyan felhasználható N hatóanyag mennyiséget, amely az egyes vízmüveknél kitermelt viz minőségét még károsan nem befolyásolta. Ez bermészebesen minden vizmünél más és más érbék volb /4o-12o kp/ha/ é3 köbődöbb a vízbázisok egyedi sajábosságaihoz. A hidrogeológiai védőkörzeben belül végzobb mübrágyázás vizminőség szemponbjából opbimálÍ3 érbékei ezek. Az eddigi felhasználáshoz képest az opbimális érbékek 2o-4o %-os csökkenésb jelenbenek, melyek az őszi N-habóanyagú mübrágyázás elhagyásával, /u elyek amúgysem hasznosulnak/ már majdnem beljesibhebők. Célszerűnek látszik a jövőben mind vizminőségvédelem, mind a gazdaságos mübrágyafelhasználás szemponbjából a különféle természebes védebbségi adotbságokra engedélyezhebő mübrágyázási irányérbékek kialakibása. 2.

Kommunális szennyező hatások Az elmúlt évbizedben a lakosság vízfelhasználása jelenbősen emelkedett részben a belopülések vizellábási hálózabának bővülése, részben az ellátási fokozat javulása következtében. A vizellátó hálózatok kialakibásáb nem kövebte a c3abornahálózat kiépibése, ezért a keletkező szennyvizek böbbségéb a településeken belül a talajba szikkasztják, mégpedig az esebek jelenbős.részében a felhagyobb ásobb kubakon kereszbül közvetlenül a viztartó rétegbe. Ennek következtében a vízbázisokon található nagyobb települések a talajvizeb jelenbős mérbékben elszennyezik /6.ábra/. A vizmüvek bérségében a balajvizben élő szervezebeket,természetes szerves anyagokab már nem balálbunk. A szennyezebb vizek szivárgási úbja /tartózkodási ideje/ olyan hosszú volt, hogy az élő szervezetek elpuszbulbak, illetve a szerves anyagok már lebomlobbak és a vizbarbó rébegben kiszűrődtek. Az észlelt szennyeződések közül a nibráb-ion barbalom, a keménység és az ásványisó barbalom haladta meg álbalában a bürhebő érbékeket. 121