A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

SAJGÓ ZSOLT: Hidrogeolóigia védőkörzetek kijelölésének tapasztalatai felszínközeli rétegből történő vízszerzéseknél

során történő kiszórását tehát még lehetne szüntetni a növénytermesztés károsodása nélkül, mely által a felszinközeli vízkészletek minőségének további romlása feltehetően megszűnne. A tavaszi /IV-V hó/ műtrágyázás fcalajvizs^ennyező hatása csak szélsőségesen csapadékos időszakokban jelentősebb, egyébként a fejlődő növényzet többnyire hasznosítja a nitrogént. A túlzott mértékű N felhasználás esetén a hatóanyag.a talajban tározódik és az őszi beszivárgás során mosódik be a talajvízbe. A vegetációs időszak során a szennyezett talajvizkészlet egy részét a növényzet a kapillárisokon keresztül felszívja és hasznosítja, ami a szenynyezés mértékét csökkenti. eo » 8 I I íj I -c 1977 1978 IX X XI XII i ii ni IV V VI 1 1 I I I 1.1 III ll 1 1 1 1 38 17 54 22 19 17 51 149 70 [ mm/hó} p .N 3.8 3.9 4.0 4.1 4.2 4.3 beszivárgás felszíni tá rozódás beszivárgás beszivárgás műtrágya kiszórás műtrágya kiszórás l 5 60 II C o 60 N-O

1 5 u ^•"D 40 "S-t P C P Qj 20 <H £ 3.ábra. A nitráttartalom változása a műtrágya kiszórás és a hidrológiai folyamatok függvényében Valamely szennyező hatás jellemzésére - vízminőségi szempontbői - a vizsgálati periódus maximális és átlag értékeit célszerű felhasználni. Ezek vizsgálatából megállapítható, hogy az egyes éveken belüli "

ugráló

" .1 elles mellett a vizsgált területek mindegyikére jellemző a talajvizek nitrán»ion 119