A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
AUJESZKY GÉZA–BAKONYI SÁNDOR–DR. SCHEUER GYULA: Az egri gyógyforrások védőterületének kialakítási szempontjai
A védőterUleti előírások tulajdonképpen az éssaorli hatósági intézkedések ás • döntések, a magasszintil vízgazdálkodás kialakítását célozzák és szolgálják, egyben felhívj ák a figyelmet a védőterületen belüli elővigyázatosságra ós a szükséges óvatossági intézkedések előírására. A mindenkori helyzetnek megfelelően bírálandó el, hogy a védőterületeken belül mi tekinthető káros hatásnak, TI. nem tekinthető károsnak az, ha - csak általánosságban emlitve, nem konkrétan az egri forrásokra gondolva - a forrásterületen kishozamu szennyeződött forrás vagy annak elszennyeződés veszélye miatt egy uj , korszex'üen kiképzett kúttal lehet a régi források vizét biztositani. Ezért nem lehet a védőterületen belül sem kizárni a korszerűsítést, és ujabb hévizfeltárást, de a szükséges védelmet feltétlenül biztositani kell. Eger közvetlen környékén több nagyvizhozamu termálkút van /At 8, At 10, K^/, amelyek vizüket az egri forrásokkal szorosan összefüggő karsztrendszerből kapják. Ezért célszerű é3 indokolt, hogy ezek védelme is biztositott legyen olyan formában, hogy a védőterUleti előírások és határozatok ezekre is kiterjedjenek. Továbbá védeni kell a forrásterület viszonylagos közelében lévő felszíni mészkőkibukkanásokat, illetve azokat a terUletfoltokat, ahol a viztartó mészkő terepszint közelébe emelkedik, hogy a forrásvíz az ilyen helyekről ne szennyeződhessen. Az előző hegeken,valamint a forrásterülettől É-ra az Eger-patak völgyében az esetleg meglévő szennyvizszikkasztásokat meg kell szüntetni.A csatornavezetékek állapotának felmérése és az esetleges hibák kijavitása az elsődleges feladat a fenti területeken. A későbbiekben pedig e vezetékek állapotát folyamatosan ellenőrizni kell. A források laza üledéken áttörő jellege miatt, azok környezetében a talajvízkivételt korlátozni kell, hogy annak a forrásokra való káros visszahatása elkerülhető legyen. A patakvölgyben, völgylrányban mozgó talajviz miatt célszerű lenne a források korszerű foglalása, vagyis a talajviz hozzákeveredését feltétlenül meg kell akadályozni a gyógyviz minőségének megőrzése érdekében. Felhasznált irodalom; 1./ Aujeszky Géza - dr. Scheuer Gyula: Eger bervai karsztakna hidrológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1970. 50. 132-141. 2./ Balogh Károly: A Bükk hegység földtani képződményei.MÁFI Évkönyve. XLVIII. k. 2f. 241-719. Bp. 1964. 3./ dr. Karácsonyi Sándor - dr. Scheuer Gyula: laza üledékeken áttörő források foglalásának esetei. Hidrológiai Közlöny. 1968. 48.p. 474-479. 4./ dr. Scheuer Gyula: Az egri források vizföldtaii vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató. 1967. nov. 67-71. 5./ Schréter Zoltán: Az egri vizvezeték hévizi artézi kútja. Hidrológiai Közlöny. 1932. 12. 6./ Schréter Zoltán: A Bükk hegység régi tömegének földtani és vizföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny. 1954. 34. 287-294. 369-381. 11
