A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

RÜCK ISTVÁN: Hévizek hasznosítása, szemléletváltozás igényével

nagyobb oldottalkatrész tartalmú vizünket a Sárvári Rás-II. számú hévizkut adja, összesen 66.121,9 mgr/1 koncentációval. Ez a koncentráció a legsósabb, élő tenger-vizénél is magasabb. A felfelé áramlás következtében lehűlés áll elő, igy ezek a könnyen elérhető vizeink nem tartalmazzák a megkívánt hőfokot, például a villamosenergia termeléshez. A legmelegebb vizeinket ezért nagy mélységből, furott kutakkal hozzuk a felszinre. A kutakban a felszálló viz lehűlése tetemes lehet, de nem olyan jelentős mértékű, mint a talajban történő lassú áramlás közbeni lehűlés. Országunk területén, a mélységi vizeink - területenként és mély ségtől függően - eltérő minőségi jellemzőket mutatnak. Vannak kevésbé agressziv és erősen agresszív vizek, kiválási hajlamuk kisebb, vagy erősebb, lehet nulla is. Az agressivitásuk a magas hőfok és magas összsótartalom, ezenbelül a magas klorid-ion tar talom, vagy más agressziv anyagtartalom következménye, de lehet egészen hidegvíz és magas szénsav, vagy magas kénhidrogén tarta lom is az agresszivitás előidézője. Ritka azonban a viszonylag magas hőfok /86 C° felett/ és a kis ásványi anyagtartalom /l.500-2.000 milligramm/1/. A legtöbb forrásvizünk, az ismertetett földtani adottságaink miatt magas összsótartalmu, ezen belül a nátriumklorid, a szulfid-kén tarta lom jellegzetes, ezek majdnem minden ilyen vizünkben előfordulnak. Magas összsótartalommal magas keménység és szilicum-dioxid tartalom is együtt jár legtöbbször, ezért a kiválási hajlam erős és nagy a kiválás anyagmennyisége is. A kis összsótartalmu vizeinknél alacsony, lehet mondani tul alacsony keménységek is fordulnak elő, az acél alkatrészekre való agresszivitásuknak ez az alapja, mivel védőréteg kialakítására nem nyilik módja a viznek. Tekintettel arra, hogy a nagyobb melgségü vizek feltárása érdekében a mélység felé haladva az összsótartalom általában nő, ezzel a felhasználást megnehezitő tényezők előjönnek, ezért a jelenlegi hasznosítási szemlélet alapvető megváltoztatása utján, uj technológiák kidolgozásával kell a nehézségeket leküzdenünk, hogy a jó termálelergia-adottságainkat kisérő, gazdaságosságot befolyásoló mellékhatásokat kiküszöböljük, az akadályokat hasznosítás elől elhárítsuk. A geotermikus energia felhasználása, szemléletváltoztatással A lényegét a kérdésnek ugy találjuk meg, ha megvizsgáljuk hogy a kedvező feltételekkel rendelkező egyes hévizhasznositások elvi alapjai és technológiai szempontjai milyen meggondolásokat tartalmaznak, illetve követnek. 111