A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

BUCHBERGER PÁL–KOVÁCS ÁRPÁD–SCHUBERT JÓZSEF: A Keleti Bozót vízfolyás vízgyűjtőjének vízminőségvédelmi koncepciója

ményt nyújtva, hogy a halászati hasznosításra vállalkozói kedv van a térségben. Ez a tározók épitése, illetve üzemeltetése szempontjából rendkivül fontos, mivel igy a vizminőségvédelmi és vizkár elleni tározók gazdasági hasznosításéra, a termelő munkába való bevonására nyilik lehetőség. 2. A Keleti Bozót vízminőségét befolyásoló tényezők 2.1. Települések általános jellemzése A vízgyűjtőterületre 15 község települt. A települések vízellátása csak részben megoldott. Vizmüves ellátásban részesül Somogyvár, Somogyvámos, Buzsák, öreglak, Lengyeltóti, Somogyjád és Osztopán. Jelenleg nincs ellátva, s mint közegészségügyileg veszélyeztetett település szerepel Hács és Bodrog. A vízfolyás felső szakaszán a települések házi szennyvizét a telkenkénti szikkasztással helyezik el. A települések hulladékelhelyezése rendezetlen. 2.2. A vízgyűjtő ipara A Keleti Bozót vízgyűjtőterületén nem folytatnak olyan jelentős ipari tevékenységet, amely a vízfolyás vízminőségét befolyásolná. 2.3. A vízgyűjtő mezŐ£a_z

dasága A vízgyűjtőterületen a mezőgazdasági tevékenység a meghatározó. A megművelt területnek csak 8,6 %-án termesztenek jó talajmegkötő képességű növényeket, 40 %-án közepes, 8,4 %-án gyenge és 43 %-án rossz talajvédő hatású növényeket, elsősorban kukoricát és napraforgót. A növénytermesztésben felhasznált műtrágya mennyisége összes hatóanyagban 250-450 kg/ha között változik. A talajlepusztulás mértéke 30 t/ha/év, a felhasznált vegyszerek, valamint a termőtalaj egy része az eróziónak kitett területekről a vízfolyásokba kerül. A vízgyűjtőn végzett állattenyésztés a környezetszennyezés szempontjából kedvezőtlen képet mutat. Nemcsak a nagyobb állat létszámú, de a kisebb telepeknél is jelentkeznek hígtrágya-elhelyezési gondok. A vizsgált területen 350 nr

5/ /d hígtrágya keletkezik. A vízgyűjtőterületről a vízfolyásba kerülő szerves és szervetlen növényi tápanyagok veszélyeztetik a Balaton vízminőségét. 3. A Keleti Bozót vízminősége 3.1. A K el e t i_B o z 61_ v i z f o ly á s_v í z mi nő s égvá lt o_z á s e_ 1^7^-1980_. között A vízminőség időben változását a vízfolyás 0,1 fkm szelvényében a 7-es főút kereszteződésénél értékeltük. 3.1.1. összes sótartalom •> A vízfolyás összes szárazanyag tartalma 400-600 mg/dm

5 koncentráció érték között változott. A legnagyobb értékek a tavaszi hónapokban jelentkeztek. 52