A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

ANTALNÉ ANGSTER MÁRIA: A Séd–Nádor-rendszer vízmennyiségi és vízminőségi egyensúlyának vizsgálata

A rendszer üzemirányítására két automata vizminőségmérő és regisztráló műszert kivánnak használni, melyeket Ősiben és Tácon szereltek fel. A vázolt körlilmények ismeretében dolgozta ki a Vízgazdálkodási Intézet 198o-ban A Séd-Nádor vízgyűjtő vizminőségi kárelhárítási tervét /7/. A munka keretében matematikai modellt alkottak a Séd-Nádor vízrendszer vizkormányzására; a modell 14 un. segédellenőrző szelvényre irja fel a mérlegegyenletet, a szennyvízterhelést pedig a következő jelleggel veszi figyelembe: E matematikai modell mindenképpen alapul szolgál majd a tervezett rendszer üzemirányításához, de van két kérdéscsoport, melyet meg kell vizsgálni: 1/ Biztositható lesz-e a higitóviz a vízhasználatok folyamatos üzeméhez /tehát ha nincs szennyviztározás, vagyis a szennyvízbevezetés folyamatos/? 2/ Hogyan fog lejátszódni a rendszerben a hígulás? E kérdést vizsgáljuk a következő fejezetben. 3. Vizsgálat a hlgulási folyamat mechanizmusának feltárására 3.1 Elméleti já s_^akorlati_t a^aaztalat ok Vizsgáljuk meg, hogy a szükséges létesítmények megépülte után a higitási beavatkozás milyen módon érvényesüli A szakirodalomból ismert / 1, 2, 5, 6 /, hogy a Nádorhoz hasonló jellegű és nagyságrendű vízfolyásokra a vízhozam és az oldott anyag-koncentráció kapcsolata hiperbolikus összefüggéssel irható le /2,ábra/, vagyis a vízhozam növekedésével a sókoncentráció csökken: " a/ Az üzem termeléséből adódó folyamatos lényegében állandó bevezetés. b/ Szennyviztározók időszakos leürítése n Cöri ahol a - alapterhelés b - a szennyvizkibocsátóktól származó folyamatos terhelés 2.ábra Kapcsolat a vízhozam /Q/ és összes oldott anyag /Cy/ között 8