A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
BUCHBERGER PÁL–KOVÁCS ÁRPÁD–SCHUBERT JÓZSEF: A Keleti Bozót vízfolyás vízgyűjtőjének vízminőségvédelmi koncepciója
lékelt táblázatban tájékoztatásul közöljük. 5. A vizsgált tározók vlzminőségszabályozó szerepe 5.1. Vízvisszatartás szerepe a vizminöségvédelemb_en A Keleti Bozót vízgyűjtőterületének környezeti feltárásából megállapítottuk, hogy a vizfolyást elsősorban a területről érkező mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezés terheli. A Keleti Bozót évente 350-550 K01g c r-t, 3-10 t foszfort és 30-70 t nitrogént szállit a Balatonba. Ez a Balaton déli vízgyűjtőjéről származó éves szennyező anyag terhelés 10-15 %-át képviseli. A szennyező anyag terhelés vizsgálata alapján megállapítható, hogy a szennyező anyag mennyiség 60-70 %-a a nagyvizekkel kerül a Balatonba. Becslésünk szerint a vízfolyásba az erózió következtében 4.000-5.000 t/év hordalék kerül. A szennyező anyagok Balatontól való távoltartása olyan vizminőségvédelmi tározókkal oldható meg, melyek átlagmélysége minimum 1,0 m, mivel ez feltétele annak, hogy a hordalék kiülepitése mellett a növényi tápanyagokat is visszatartsa és a szervesanyagok ásványositását biztositsa. További feltétel még a megfelelő halszerkezettel történő halasitás és nádas utószűrő alkalmazása. 5.2. A java^olt_tározók_vizminősé£javitó hatása A morfológiai és költségvizsgálatok alapján javasolható vizvisszatartó és szürőmező területek vlzminőségszabályozó hatását részletesen elemeztük, majd különböző megvalósítási variációban is vizsgáltuk. Megemlíteni kivánjuk, hogy a variációs vizsgálatnál csak a vizminőségszabályozás szempontjából számításba vehető alsó kiépitési mértéket vettük figyelembe. Ezt tehettük azért is, mert az egyes vizsgálatok eredményei alapján - az optimumként javasolható tározótér—kialakítás mértékéig - a kiépités növelésével a tározóterületek vlzminőségszabályozó hatása kisebb mértékben, de fokozatosan és egymással arányosan javuló tendenciát mutatott. A vizsgálatok eredményeit összegezve a mellékelt táblázatban közöljük. 5.3. Vizminőségvédelmi ^szempontból ^ av as o11_ me goId és Az egyes variációs megoldások eredményeit összegezve - különös tekintettel a Balaton védelmét szolgáló környezetvédelmi igényekre - a legmegfelelőbb a II.számú variációs megoldás. Ezen változat - a Keleti Bozót vizfolyás 13+430 km szelvényében létesithető völgyzárógát as és hossztöltéses, 120 ha-os vizfelületü Buzsáki tározóból. - a Keleti Bozót 12+820 - 13+430 km szelvényei között balparton létesithető hossztöltéses, 13 ha nádas felületű buzsáki szürőmezőbő l és - a Halsok patak 1+715 km szelvényében létesithető völgyzárógátas, 17 ha maximális felületű időszakos vizboritásu Halsok pataki árvizi tározóból , illet56
