A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. BRATÁN MÁRIA: Változások a Velencei-tó vízgyűjtőjén

Összehasonlítottuk a Balaton és a Velencei-tó tárgyhavi párolgását; az így képzett hányados az év éghajlati jellegzetességét kevéssé tükrözi, sokkal inkább a tó sajátos párolgási viazonyait fejezi ki. A viszonyszámok az 196l-7o. közötti időszakban igy alakultak: Párolgás havi átlaga, tó mm IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. p Balaton 56 lo3 131 l6o 144 95 56 P Velencei-to 74 133 167 169 152 loo 56 PB ! PV O,76 o,77 o,78 o,95 o,85 0,95 1,0 Az arányok az 1971-79. évek között a következőképpen módosultak: Az összehasonlitás azt mutatja, hogy mindkét időszakban szeptember hónapig a Velencei-tó párolgása nagyobb volt, majd ezután a Balaton párolgása nőtt meg viszonylagosan. Az ok a nádasterületek nagyobb párologtató képessége /2 /. Az őszi időszakban az elszáradó nádas már nem fogyaszt vizet és a kisebb tömegű Velencei-tó gyorsabban lehűl; a Velencei-tó párolgása viszonylag csökken, ezért a párolgá­si hányados megfordul. A Velencei-tó párolgás értékei a második időszakban relative is csök­kentek, ami a tó part- ill. nádszabályozásának kedvező hatásával ma­gyarázható. 198o. év végéig a kikotort nádas 2,o kif, a feltöltött nádas 1,1 krf. A tó területén tehát mintegy 3,1 krf nádas párolgástöbblete csökkent le, mig a több, mint 17 km hosszon szabályozott part gátolta a mocsa­rasodást és ennek többletpárolgását. Az 1969. évi felméréskor a tó területe 24,6 krf volt, amelyből 14,3 km volt a nádas, azaz 58 Ez az érték most 46 %-ra csökkent. 45 Párolgás havi átlaga, tó min IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. p Balaton 58 llo 142 148 136 97 58 P Velencei-to 7o 116 143 152 138 88 46 P • P B - V o,82 0,95 o,99 o,97 o, 98 1,1 1,26

Next

/
Oldalképek
Tartalom