A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
VARGAY ZOLTÁN: Hidrológiai mérések adatsorainak tipizált feldolgozása
adathalmaz, amire a tipizálás kiterjed, igy tisztán az idősorokból, azok azonosításából, ill. az adatokra ós észlelési időközökre vonatkozó leiró paraméterekből áll. Lényegtelen az, hogy az adatok milyen mennyiséget /adott idősoron bellii természetesen ez azonos/ mérnek. 1.2. J?- s° dl eß s. 8 _ a Í a th or do zó k_ Elsődleges adathordozóként a ma leginkább elterjedt lyukkártyát célszerű számításba venni. Lyukszalag, mágnesffiáLag, vagy egyéb alfanumerikus bemeneti lehetőség esetén a lyukkártyára értelmezett reoord-struktura általában minden további nélkül adaptálható. 1.2.1. Az_adatrecord_ok s_trukturája_ A kialakult gyakorlatnak megfelelően minden adatrecordot egy azonosítási mezőre és egy adatmezőre lehet felosztani. Ezt a felosztást célszerű dinamikusan kezelni, vagyis az egyes mezők változó hosszúságát biztositani. Az azonosítás a típusra, a helyre és az időpontra vonatkozik. A hely ós tipus összevonható egyetlen információba ós megadható egy karakterlánccal. Nem szükséges, hogy numerikus kód legyen, lehet valamilyen jól megjegyezhető rövidítés. Kódrendszer kidolgozása sem szükséges, hiszen az csak az általánosság korlátozása mellett lehetséges. Az észlelés időpontját /év, hónap, nap, óra, perc/ az adott időközzel, vagy adott periódussal észlelt adatok esetén nem szükséges minden egyes adathoz külön-külön megadni. Elegendő, ha megjelöljük, hogy mikor észlelték az adatsor első adatát és a többihez a lépésköz, vagy a periódus leírás alapján az időpont már számitható. Az adatkártyára időpont azonosításként csak kártyasorszám kerül. A sorszámozás növekvő, de nem szükségszerűen egyesével, ami biztosítja a lehetőségét annak, hogy a sorszám /pl. az óv, hónap megadásával/ közvetlenül is utalhasson a kártyán lévő adatok időpontjára. Ez természetesen csak a kártyacsomag kézi rendezéséhez, vagy a javításoknál a gyors kikereséshez szükséges, a betöltő program nem ellenőrzi. Az adatok tetszőleges, de egy adatsor esetén rögzitett számjegypozioiót foglalnak öl. Egy kártyára szintén tetszőleges Bzámu adat kerülhet. Minden adat egy mantissza ós egy tizes alapon értelmezett kitevő részből áll. A kitevőrész használata nem kötelező. A mantissza és a kitevőrész számjegypozioióinak számát és a tizedespont helyét a meződefiniáló kártyán kell megadni. Az adatrögzítési hibák kiszűrésére a kontrolösszeg szolgál. 1.2.2. Kártya ti £u so Jc_ Egy tetszőleges adatsor a következő kártyatípusok segítségével adható meg: - meződefiniáló kártya - adatsor-paraméter kártya - adatcsoportot definiáló kártyák - adatkártyák - szorzótő tényező ós additiv tag kártyák - sűrített időközzel észlelt adatok kártyái - nem egyenlő időközzel észlelt adatok kártyái - folytonosság kontrol kártya 301
