A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

VAJK ÖDÖN: A Tisza vízhozam idősorának vizsgálata és javítása

folyószabályozási beavatkozások megfelelő kiküszöbölését a történelmi vizhozam időBorokban. Ezzel a vízjárás pontooabb elemzése ás a vízkészletek pontosabb meghatározása válik valóra. 2. A szolnoki vlzhozammérő szelvény A szolnoki vizhozammérések a közúti hid alatti szelvényben történnek, mind az árvízi mind a közép és kisvizi időszakban. A szelvény vizállásmérése a hajóállomási vízmércén, az Országos Vizjelzőhálózat vízmércéjén történik. Az átfolyási szelvény árviz idején összetetté válik, mivel ekkor a hullámtéri hid is részt vesz a vízszállításban. A hullámtéri hid vizszállitását a felette és alatta elhelyezkedő nyárigátak, a nyárigátak védelmétől függő szintig megakadályozzák, ill. befolyásolják. A két hid között helyezkedik el a Szolnoki Tiszaliget, melyet magas vizállás idején a vádtöltése szigetté alakit. A mérőhely alatt, s felett a főmeder kanyarodik, a hullámtér pedig változó szélességű és vegyes benŐttségü, ezért főleg a felszinesések meghatározása szempontjából nem nevezhetjük ideálisnak. Rontja a mérés körülményeit BZ is, hogy közvetlenül a hidszelvény felett torkollik a Zagyva a Tiszába. Ennek ellenére, mint azt a későbbiekben látni fogjuk igen pontos vizhozammeghatározási összefüggést sikerült a szelvényre megállapítani. A mérőszelvény helyszínrajzát az 1. ábra tartalmazza. 3. A vizhozamszámitási összefüggés meghatározása A vizhozam idősor előállitása hagyományosan kétváltozós vizhozam - vizállás összefüggés az un. Q, h görbe alapján történik. Ennek hibáit különböző eljárásokkal szokás csökkenteni. Ilyen eljárások többek között az árvízi hurokgörbék alkalmazása, különböző időszakokra eltérő Q, h görbék alkalmasása, stb. E módszerek alkalmazása esetünkben nem 293