A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

SZLÁVIK LAJOS: Az 1980. és 1981. évi körösvölgyi árvizek hidrológiai sajátosságai

li.'J, Töltésszakadások és szükségtározások Az árlivillámok lefolyása nem volt zavartalan. Az RSzK területén a Fekete-Körös legjelentősebb baloldali mellékvizének, a Tőz pataknak a balparti töltése július 2'l-én Tőzmiske községnél átázás következtében 12o-15" 111 hosszban átszakadt /!. ábra/. A viz julius 27-én reggel érte el a magyar határt, ahol az 1932. évi árviz után megépített kisméretű határtöltés a kitört vizel, megtartotta. A hevesen áradó Llerettyó és Sebes-Körös összefolyásánál a Dorettyó balparti töltés o, '150 km-es szelvényének környező Lében az árhulláin áradó ágán, amikor a vízállás 2o-3o cm-re volt az LNV-től, julius 26-án töltésszakadás következett be, a kiömlött viz a szükségtározásra figyelembevehető lialaspusztai térséget borította el. Julius 28-án a Kettős-Körös jobbparti töltése a lo2,7oo lem szelvény környezetében átszakadt. A békési vízmérce vízállása ekkor 921 cm volt, az apadás már 26 órája tartott, mértéke '|2 cm volt /2. ábra/. A kezdeti 5 méteres nyilás rövid idő alatt 78 m-re bővült, amely mögött a környező terepszinthez viszonyiA Kettős-es Harmas-Körös esesenek alakulasa a Doboz - Gyoma közötti szakaszon 3 abra. 90,00 89,50 89.00 88,50 88.00 87.50 KETTŐS-KÖRÖS 91.00 90,50T CN TJ ISI — Ili — LU 00 I < X c.0 HARMÄS-KOROS MO LL 286