A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

SZAPPANOS FERENC–KAUREK RÓBERT: Berekvizek és tározásos vízminőségjavításuk

kezet túllépi a kolloidok mérethatárát és ezért koaguálva kiülepednek.. Az elmúlt év folyamán berekviz mintákat gyűjtöttünk a Balaton déli réözén található különböző helyekről, ezek vizsgálataiból megállapítottuk, hogy az irodalomban található fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságok azonosak a kapott eredményekkel. Nagyon fontos vizsgálati megállapitásunk volt az is, hogy a fémionok az egyszerű huminsavakat polimerizálják,azaz a monomerekből fémkötésen keresztül nagyobb molekulákat alakitanak ki úgy, hogy a vizben valódi oldatot képező monomerek vízből kicsapódó pelyhes csapadékot képző koagulátumokat alkotnak. Ez a megállapítás képezi a berekvizek tározásos vizminőség javításának az alapját. Mikrobiológiai vizsgálatok felderítették, hogy a berekvizekben jelentős mennyiségű gombaszervezetek találhatók. Ezek egy része a fa-pusztitó gombákhoz tartoznak, má része a penicilium családba sorolhatók, de mértéktartó becslés szerint is mintegy 150 fajra tehető azok száma. Ezek a vizsgálatok is igazolják azt a feltételezést, hogy tőzeges talajon történő tartós vizboritás a fenék mikroorganizmusaira hatással van, nevezetesen a gombák által képzett antibiotikus anyagok a baktériumflórát szelektálják. Ennek az a következménye, hogy a tározott vizben az idők folyamán ke vesebb szervesanyag oldódik be. Az elmúlt év folyamán végzett laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy az oldott huminanyagok megváltoztatják a különböző anyagtípusok oldékony3ági viszonyait Ez a szi liciumdioxid oldódásán túl megállapítható volt a foszfátok oldhatóságára is. Nehezen oldható foszfátok ugyanis huminanyagok jelenlétében könnyebben oldatba vihetők. Ez a sajátosság részben a komplex képzési tulajdonsággal, illetve a huminanyagok ioncserélő képességével függ össze. Fontosnak Ítéljük a berekvizek optikai sajátságainak vizsgálatai során kapott ered ményeintet is. Megállapítottuk, hogy a berekvizek az ultraibolya sugarak jelentős részét kiszűrik. Emiatt az ultraibolya sugarak fertőtlenítő hatása nem érvényesülhet. Valószinü ezzel hozható összefüggésbe a berekvizes balatoni strandi területe ken tapasztalható és az utóbbi időben egyre gyakrabban panaszra okot adó különböző bőrbetegségek. A berekvizek fotóoptikai tulajdonságainak vizsgálata során azt is megállapítottuk, hogy a folyamatos spektrum 600-700 nm közötti szakaszán a sugarak változatlanul áthatolnak. Ismeretes, hogy az asszimilációban a vörössugarak fokozott tevékenységet inditanak meg, mivel a vörös sugarak "a" klorofill oldatban teljesen elnyelőd nek. A viziszervezetek klorofill kivonatának, telj es spektrum felvételi fényelnyelő képességét a 650-680 nm közötti tartományban észleltük. Ezek a vizsgálatok magyarázzák azt az észlelést, mely szerint a berekvizeket szállitó befolyók környékén feltehetően elszaporodott a vizinövény tömeg. Bár lehet, hogy ebben a berekvizek tápanyag faktorai is kifejtik hatásukat. Félüzemi kísérleteket végeztünk tőzeges altalaju kisérleti tározókban. E kisérlet során a Kel eti Bozót vizét 1,8 ha—os tőzeges altalaju kisérleti tározóban tároz— tuk két hónapon át, ahonnan havi gyakorisággal teljes vizkémiai elemzést végeztünk A félüzemi kísérletekből megállapítottuk, hogy a tározott viz: 27 3