A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

SZABÓ GYULA: A vízgazdálkodás és a kutatás kapcsolata a Velencei-tó kísérleti vízgyűjtőjén

A vizgyüjtő vizrajzi szerkezetére a három, eredetileg önálló vízrendszerre való tagolódás jellemző. A tó fő vízellátója, a Vértesben eredő Császárviz /vizgyüjtője 383 km

2/ a tó keletkezése előtt délkelet irányban tartott a Duna felé. Ugyanez mondható el a Vereb-Pázmándi vízrendszerről /105 km /, sőt a tó közvetlen vizgyüjtőjét /89 km

2/ alkotó kisvízfolyásokról is. A teljes vízgyűjtőt te2 kintve a vízhálózat átlagos sűrűsége 0,21 km/km . 3 A Császárviz vízgyűjtőjén jelenleg két tározó - a h,5 millió m tározóképességü Zámolyi-tározó és a 9 millió m

3 viz tározására alkalmas Pátkai-tározó - működik. A vizgyüjtő lefolyásviszonyaira jellemző lefolyási tényező rószvizgyüjtőiként ós évszakonként jelentős mórtékben változik. Sokévi átlagértéke 0,05, sokévi szélső értékeire pedig a 0,02 ós a 0,08 adatok találhatók a szakirodalomban, /k/ A Velencei-tó 1969-ben megállapított főbb morfológiai jellemzői a tó sokévi /193U-1968/ közepes vízszintjénél, az agárdi vízmérce 139 cm-es vízállásánál a 2 következők: területe 2^,9 km f a partvonal hossza 26 km; középmélysége 1,45 m /ebből 0,3 m iszap/; térfogata 35,86 millió m

3; 2 2 a nyiltviz 10,3 km , a nádas 1^,6 km /az összterület 59 a/. A mederfenéket jelentős mennyiségű iszap borítja, melynek térfogata kb. 8 millió köbméter /a tó térfogatának 2o $-a/, vastagsága 10-150 cm között változik, /k/ A Velencei-tó vízháztartását az 1961-1970.évi adatok a következőképpen irják le: csapadék 585 mm, hozzáfolyás 855 mm, párolgás 920 mm, leeresztés 535 mm, vizkószletváltozás -15 mm. /k/ A Velencei-tó vizgyüjtője hidrológiai, vízminőségi kisérleti terület. Kisérleti jellege abban nyilvánul meg, hogy vizrajzi mérőhálózata az országos átlagnál sűrűbb, a hidrológia, a vizminősógvódelem különböző részterületein méréssorozatokat, kutatásokat végeznek /pl. párolgáskutatás, vízháztartás! vizsgálatok, vízminőségi feltárások stb./. Vízgazdálkodási feladatok a vízgyűjtőn A Velencei-tó vízgyűjtőjét érintő vízgazdálkodási feladatok abból fakadnak, hogy a vízgyűjtőn található Magyarország második legnagyobb természetes tava, amely a lakosság üdülési és vizisport igényeinek kielégítésében fontos szerepre hivatott A Velencei-tó az Európában ritkaságszámba menő szikes jellegű tavak sorába tartozik. A tó sekély vize jó lehetőséget biztositott a nád elterjedésének. A betorkolló vízfolyások hordaléka és az elhalt nádtömeg elősegítette az iszapfelhal mozódást és a nádterület növekedését. A nádas szakirodalmi adatok szerint 10 évente 1 km -rel növelte kiterjedését, /l/ Igy alakult ki a Velencei-tó jellegzetes mozaikos arculata, a keskeny lagunákkal összekötött "tisztások" láncolata. Ez a folyamat egyben a tó "elöregedését" is jelezte. 248