A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

SZABÓ GYULA: A vízgazdálkodás és a kutatás kapcsolata a Velencei-tó kísérleti vízgyűjtőjén

A VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A KUTATÁS KAPCSOLATA A VELENCEI-TÓ KÍSÉRLETI VÍZGYŰJTŐJÉN Szabó Gyula Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Dudapest A Velencoi-tó hasznosítása fontos népgazdasági feladat. A hasznosítás vízgazdálkodási feltételeit megteremtő szabályozási tevékenység tervezése ós végrehajtása sorén a gyakorlati szakemberek fontos segédeszközként hasznosíthatták a Velencei-tó kísérleti vízgyűjtőjén végzett kutatások eredményeit, a kutatók vizsgálatait. A dolgozat bemutatja a kutatás ós a gyakorlat kapcsolódási pontjait, a szabályozás eredményeit és rámutat a kísérleti vízgyűjtőn szerzett tapasztalatok hasznosítási lehetőségén.«A kísérleti vízgyűjtő rövid jellemzése 2 A Volencei-tó 602 km kiterjedésű vízgyűjtője a Vértes-hegység vízválasztójától délkelet irányba húzódó, átlagosan 16,3 km széles és 37 km hosszú, közel téglalap alakul terület /l.ábra/. A vízgyűjtő déli határához közel, egy délnyugat-északkelet irányú hosszanti süllyedőkben helyezkedik el a Velencei-tó. Kialakulása az óholocén időszak mogyoró-fázisára tehető. A tó felülete 25 km , amely a vízgyűjtő 2 56-ét teszi ki. Kőzettani szempontból a vízgyűjtő felépítése változatos. Az üledékes Vértes-dolomit és mészkő mellett itt található az ország legrégibb kristályos kőzetéből felépülő tönkhegység - a Velencei-hegység . A vízgyűjtő kulturtájának túlnyomórészt a lösz az alapkőzete. A hegységek peremvidékén a hegylábi törmelék fontos vízgazdálkodási tényező. A változatos geológiai felépítést tükrözi a vizgyüjtő domborzata is. A vízgyűjtő legmagasabbra kiemelkedő tájrészei a nagy reliefenergiájú hegységek /Vérteshegység m A.f. , Velencei-hegység 351 m A.f./. Legnagyobb kiterjedésüek a dombsági és síksági területek /medencék, lösztáblák, löszhátak, hordalék- és törmelékkupok/. A vízgyűjtőterület magasság szerinti megoszlása alapján a sikvidék jelleg dominál /a terület 80 %-a nem éri el a 200 m A.f.-i szintet ós a 300 m A.f.-i területek az összterületnek csak néhány százalékát teszik ki. /9/ 246