A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. SCHNEIDER JOLÁN: Interkalibrációs program a laboratóriumi munka minőségének javítására

számitjuk az átlagértéket (X) és a standard deviációt (s) mind az A- mind a B-min­ták eredményeiből. Mindazokat az értékeket, melyek az (X + 4 s) értéken kivül es­nek, elhagyjuk és újra számoljuk a végső átlagértékeket és szórást. A megfelelő tengelyekhez az A-, ill. B-minta átlagértékeinek megfelelő ponthoz egy-egy merőle­gest huzunk, ilymódon a koordináta-rendszert négy részre osztjuk. A két egyenes metszéspontja az u.n. tényleges értéket adja meg. A metszésponton keresztül egy 45°-osegyenest huzunk, a pontoknak ettől az egyenestől való távolsága a két min­tának az átlagértéktől való eltéréséről ad felvilágosítást. 3.3. Eredmények_értékelése: a két minta átlagértékeiből szerkesztett u.n. tényleges ér­tékhez közeleső pontok azt jelzik, hogy igen pontosak a mérések, mig a távoli pontok ennek ellenkezőjét jelentik. Gyakori az is, hogy a (++) ill. (—) negyedben sűrűbbek a pontok, ami arra utal, hogy a laboratóriumi eredmények vagy nagyobbak, vagy kisebbek - mindkét mintánál - mint a tényleges érték. Amennyiben a meghatározást csak a véletlen hiba befolyásolná, akkor a pontoknak egyforma számmal kellene szerepelniök mind a négy negyedben, de a rendszeres hiba eredményeként az emiitett két negyedben fordulnak elő sűrűbben. A tényleges értéktől való távolság az összes hib a eredménye. A 45°-os egyenesre merőleges irányú távolság a véletlen hib a nagyságát adja meg, mig a 45°-os egyenes irányában mért távolság a rendszeres hib a mértékéről ad felvilágosítást. Mindezek az ábráról rögtön leolvashatók (1-4. ábra). Mint már említésre került, egy bizonyos adott komponens és adott módszer esetén a rendszeres hiba állandó hibaként jelentkezik. Tehát mind az A-, mind a B-minta analízisénél ez a hiba ugyanakkora. Ha a két minta analiziseredményének különbsé­gét képezzük (B-A=D), elvileg a rendszeres hiba kiesik. D értéke csak a véletlen hibakomponenst tartalmazza. D ismeretében számolható ki a relativ standard deviá­ció (s r), melynek segítségével az eredmények végleges kiértékelését végezhetjük el: 70­c É m o 30 A0­8,3 % elfogadhatatlan 16,7 °/o kérdéses 750% elfogadható 10 20 30 i.0 50 60 70 80 A minta [mg/l] 1. ábra. KOL meghatározás 235

Next

/
Oldalképek
Tartalom