A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. SALAMIN PÁL: Vízfolyások hidrológiai feltártságának szerepe a vízrendezési feladatok megoldásában
230 A táblázatokban látható jelek a következőek: a: a Gurabel vf. állandója; a: az analóg helyzet jele, a Ip l: az intenzitás függvény szorzó állandója £ valószinüségü helyzetnél; A: a Frechet vf. állandója; ány: az árvizny'öm jele; b: a Gumbel vf. másik állandója; B a Fréchet vfT másik állandója; B,/F/: 3 %-os valószínűséget jellemző árvizi tényező; C: a csapadék mennyisege /pl. az árhullámot kiváltó csapadéké/; Cg v/F/ a csapadék évi átlaga; C^: ZÓnapi p %-os valószinüségü csapadék; C ~a területi pontszerű legnagyobb csapadék mennyisége; A C= C - C; max max C g/F/: az asszimetria-tényező átlaga; C^/F/:: a variációs tényező átlaga; D: az árhullám napjtári dátuma hónapban; db: durva /tájékoztató/ becslés Jele; F: a vizgyüjtőterület kiterjedése; F7x,y,z/: a vízgyűjtőterület térbeli helyzete; F : a csapadék területi eloszlását jellemző index; H,: az árjhullámkép jele? H. . az egységárhullámkép jele; i: sorszám, esős napok száma; l/t/ : időíjen változó intenzitás; I : a leghosszabb lefolyási vonal átlagos esése; . : nagyságrendi sorszám; L: a leghosszabb lefolyási vonal; L = = C-I : az árvizi lefolyás; m/p /: az intenzitásfüggvény kitevője; M i : a talajművelés jele; M. ~ : az árhullámot megelőző 2o napi időszak csapadékát jellemző index; n: elemszám; n/F /: árviájtényező; NQ: nagyvizhozam; NQ:közepes nagyvizhozam; p: valószínűség %-ban; q: fajlagos vizhozam; Q: vizhozam; Q q: vizhozam küszöbszintje az ártérre-kilépésnél; tetőző vizhozam; tetőzési többlethozam; Q^: az árhullám kezSeti vízhozama; _r: relativ gyai vo iiság, ill. korrelációs tényező; v/F,p/ : valószínűségi átszámítási tényező; t: időtartam, t : árhullám időtartama; t : a csapadék időtartama; t.: árhullámcsucsok idSköjfe; T: a talaj jele; vr.: a valószínűségi függvény jele; vv: a valószínűségi vizs gálát jele; V: az árhullám tömege; x,y,z: a térbeli helyzet jellemzői; V/p, •'X , t l : a lefolyási helyzetet jellemző tényező; Y /p.x. v/ a csapadékos helyezetet jellemző tényező:Z: lefolyási hiány /záporvisszatartás/; Z/L,I T /: az árhullám csucsredukcios paramétere. 1« K a lefolyási tényező; (3 : a Gumbel vf. állandója; A : a különbség jele; _A : az exponenciális vf. állandója; \.= /Q. - Q /; V : az összegyülekezési idő; : a csapadék és az árhullám razdeté'^fezoSi un. "késleltetési idő"; - : a szórás; & m : a "módosított" szórás; szórótényező; /x.v / : arányossági tényező; 6 "Pit i : javító tényező; ^-f. + A : aranyossagi tényező. — A táblázatokban összefoglalt mintegy 13 eljárást még kiegészíti a következő elvi alapokon álló eljárás j lcTJ : a/ meg kell állapítani a terület legvégsőbb elemein /mezőgazdasági táblákon, erdőrészleteken/ a terület nyílvonalának un. fajlagos terhelését /q /x,t /; b/ összegezni kel l a fajlagos terhagLést a vízrendszer mentén az időben / 7g/x,t/ dxdt / • Az eljárás a/ alatti részére dombvidéki példa található a szakirodalomban amelynek alapja egy egyszerű vizháztartási mérleg: V3 " V1 " V2' ahol = /i-k/ tL, a csapadékból a jeltőn megmaradé felszíni vi^ncnnyisége adott t időpontig /i az eső intenzitása, k a beszivárgási sebesség, / t az idő äs L a lejtő hossza/; V 2 a lejtő alján t időpontig kifolyó viz mennyisége, ami hidraulikai uton mérhető fel; V 3 a lejtőn az adott t időpontban meglevő átmenetileg tározódott viz mennyisége.
